Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Sári Zsolt: Adalékok az egri káptalan szihalmi birtoka és a falu gazdasági kapcsolatához

Az 1930-as években pulykatenyésztéssel is kísérleteztek a faluban. Gyakori volt a házinyúl tartása is. A két világháború között erősödött a méhtenyésztés is. Az 1910-es években elkezdődött a selyemhernyó tenyésztés is, 25-30 lakos foglalkozott velük, az évi gubótermés 10-12 mázsa volt. Az 1930-as években a különböző birtoknagysággal rendelkező gazdák állatállománya a következőképpen oszlott meg: földnélküli cseléd, tehénnel, lóval nem rendelkezett: „állatunk nem sok van, két csirke, két liba, két kismalac, meg egy hízó és egy kecske. Földünk nincsen"; egy másfél holdas napszámos állatállománya: „12 tyúkunk és egy kakas. Tehenünk van egy és egy borjúnk. Libánk három van. Édesanyám a tehenet arra használja fel, hogy tejet fej tőle és eladja. Édesapámnak földje nincs, mert még nem kapta el. Édesanyámnak egy hold és fél hold földje van"; egy 46 holdas nagygazda jelentős állatállománya: „Édesapám földmívéléssel foglalkozik. Allataink: 4 ló, 5 szarvasmarha, 10 sertés és 4 hízó. 48 tyúk, 5 kakas, 10 nyúl, 16 galamb, 6 kacsa".

24 A káptalani birtok felosztás A káptalani birtok felosztásának első állomása a Nagyatádi-féle földreform volt. 1920-22 között házhelyhez 111-en összesen 20 hold 1000 négyszögöl területen, míg földhöz 273-an jutottak 299 hold területen. A házhelynek kiadott földet a község területéből hasították ki, s ennek ellenértékeként a káptalani OFB földből 30 kat.hold 1524 négyszögölet adtak át. Örök haszonbérlet címén a káptalani földből 105 kat.holdat osztottunk szét 120 kg búza haszonbérért. Kis haszonbérlethez 77 törpebirtokos, 12 kisiparos jutott, egyenként 1600 négyszögöl földön, összesen 89-en. Az örök bérlet 10 éves bérletrészletekre oszlott. A káptalan az örök kishaszonbérletet a bérlőktől vissza akarta venni, mivel sokan voltak közöttük, akik a 10 évi bérletet nem tudták vagy nem akarták megfizetni. A következő 10 évi bérletre már a 9. gazdasági év végén be kellett volna jelenteni a folytatólagos haszonbérleti igénylést. Az igénylők ezt elmulasztották, így a káptalan vissza akarta szerezni a bérletet. A Frontharcos Egyesület közbenjárására azonban 6 évre újra bérbe adta a káptalan azzal a kikötéssel, hogy a 120 kg búza bérletet és annak adóját minden negyedévben előre kötelesek megfizetni. A vagyoni egyenlőtlenségen a földreform nem sokat tudott enyhíteni. Nem mindegyik földhöz vagy házhoz jutott tudja földjét megfelelően gazdaságilag felszerelni vagy telkét beépíteni. Az OFB által kiadott földeken nagyobb részt búza és kukoricaművelés folyik. A házhelyhez jutottak építkezését a Faksz (Falusi Kis24 ERDŐSS László EA 4506. 473