Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Sári Zsolt: Adalékok az egri káptalan szihalmi birtoka és a falu gazdasági kapcsolatához

után 240 048 négyszögöl, 200,04 hold szántóföld, és 3,49 hold legelő. Ezeknél a számításoknál, a földadó-kataszter mértéke szerint, katasztrális holdban számították a földterületeket, de gyakran használták az 1200 négyszögöles magyar holdat is. A legelő kérdése azért is volt fontos a helyi jobbágyok számára, mert az állattartás fontos szegletköve volt a megélhetésüknek. Az egy telekre eső legelőföldek meghatározása kardinális kérdéssé vált, a pontos meghatározás a földesúr és jobbágyai közötti ellentétes érdekek, a rendezetlen földviszonyok (feudális örökségként) miatt nehézkes, gyakran évekig húzódó perekkel tarkított volt.

15 Közbirtokossági legelő 98 holdas volt, aminek befásítása az alföldi fásítási programmal valósult meg. Az 1862-es földosztás alkalmával a tagosok és a nyomásos gazdák külön-külön legelőrészt kaptak, az idők folyamán azonban a tagos legelő megszűnt. A tagos legelőn joggal rendelkező tulajdonosok tulajdonjogot szereztek a nyomásos legelőből, így jött létre a közbirtokosság, amely 1931-ig vezette a legeltetési ügyeket, amikor is az újabb rendeletek nyomán legeltető társulattá alakult. A társulat évi költségvetése 2500-3000 pengő volt, amely a legelőilletőség adója, az apaállatok beszerzése, azok tartása és az esetleges költségek (pl. legelőjavítás) fedezésére volt szükséges. Bevételüket legelődíjak és a használhatatlanná vált apaállatok értékesítése szolgálta, kiadásaikat ezekből fedezték. A társulatnak elnöke, jegyzője, pénztárnoka, társulati gazdája és 12 tagú választmánya volt, akik, évi közgyűlést ősszel november 15-én, tavasszal március 15-én tartottak, amikor is megtárgyalták a költségvetést, megvizsgálták a számadást és megállapították a legelődíjakat. A legelőt minden tehéntartó gazda használhatta, akinek legelő illetősége nem volt, azoknak legelődíjat kellett fizetni, amely egy állat után évi 14-16 pengő között váltakozott. A legelőn 1935-ben 312 állatot legeltettek. Önsegélyező állatbiztosítás is működött 160-180 taggal.

16 1945 után két legeltetési társulás működött a faluban. A Szihalomi Nyomásos Birtokosság Legeltetési Társulata 330 fővel, két tenyészbika és két tenyészkan tartását biztosították. A Földigénylők Legeltetési Társulata 530 taggal működött. 1946. január 1-től a földosztásból származó 170 kat. hold legelőterületen két tenyészbikával és két tenyészkannal rendelkeztek. A növénytermesztésről A káptalani uradalom mezőgazdasági termelése állattartásra és növénytermesztésre egyaránt összpontosult. A káptalannak a XX. század elején több mint 1800 katasztrális hold mezőgazdaságilag hasznos földterülete volt, amelyből va15 FÜR Lajos 1994. 5-148. 16 ERDŐSS László EA 4506. 469