Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Cs. Schwalm Edit: Az egri „melegvíz”

ti mosás joga jutott. Néhány évtized múlva már ezért is fizetniük kellett, mint az a város panaszos leveléből kiderült, amit II. József elé tártak 1786-ban. A 16. pontban az egri fürdők használatának jogáról van szó: „Volt az váras az fürdőházon kívül, melyeket az uraság az maga hasznára megtartott, csupán csak az ég alatt és útfélen lévő melegvíznek mindenkori szabad használatában, melyben is az lakosok magok ruhájokat mosták és vásznokat fehérítették. Mindazonáltal ezen haszontúl is három esztendővel ezelőtt az püspökség által kirekesztvén, pénz fizetésre kényszeríttettek."

2 A XVIII. században és a XIX. század első felében Eger város messze földön híres textilfélesége volt a bulyavászon, ami lenből és pamutból szőtt finomabb vásznatjelentett. 1804-ben még ezt olvashatjuk: „egri tradíció szerint a töröknek itt viszszamaradt iparága".

3 Az egri külvárosi, hóstyai asszonyok készítették először, tőlük vették át a takácsok, amint ezt egy 1790-es peres irat is tanúsítja: „... a Bulya vászonynak készítésétül, melly ember emlékezetitül Mindenkor Asszonyi Munka ...a Takácsoknak emlékezetében sintsen... " A bulyavászon fehérítését az egri parasztasszonyok a termálvizű természetes források táplálta tó mellékén végezték? Pyrker érsek nevezte ki az első egri fürdőorvost, Fejes Mihályt. Első teendője volt 1839-ben, hogy mintegy 90 oldal terjedelemben, magyar és német nyelvű kötetben ismertesse a gyógyfürdőt és a város idegenforgalmi jelentőségű vonatkozásait.

5 Munkájának egyik fejezete a forrásokról szól, mely szerint: „a hévvíz három egymástól nem igen messze eső helyen emelkedik fel a földből. " A leírásból kiderül, hogy mindegyik forrás mellett kialakult egy kis tó, amelyet mosásra is használtak. Breznay Imre - Fejes Mihály nyomán - 1926-ban megjelent könyvében körvonalazza, hogy az egyes források hol lehettek.

6 Az első forrás „... Egy tímár udvarában, mely helyben tavat alakítván ... használtatik fejérruhamosásra, bőráztatásra ... s amennyiben a malomra siető folyammal összeszakad, malomkerekek forgatására..." (A

XX. század elején ez az ún. „Lötyögő malom" a Lakatos- és Lemezárugyár mellett.) 1926-ban ez volt a Kis Melegvíz és a mellette kialakított mosóhely.

1 A második forrás: „... az elsőtől valamivel fölebb, északi irányban, a „Csillag" című kocsma udvarán, hol ez is tóvá lesz, melly kövekkel lévén beszegve, ruhamosásra ' s vászonfehérítésre használtatik; e célra legalkalmasabb hellyé válandó ... midőn némelly nem sokba kerülő javítások mellett, azon csatorna, melly innét a 'fürdő tavába vezeti a vizet, úgy módosíttatik, hogy ne csak a víztömeget 2 SUGÁR István, 1965. 136. 3 SUGÁR István, 1985.217. 4 SUGÁR István 1985. 218-221. 5 SUGÁR István 1966. 182. 6 BREZNAY Imre 1926. 245-247. 7 BREZNAY Imre 1926. 245-246. 438