Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

P. Szalay Emőke: Gránátalmás bokormotívumok a tiszántúli úrihímzéseken

7. kép. Tiszaderzs. 8. kép. Tiszabezdéd. A gránátalmák csészeleveleinek gazdagsága még a XVIII. század végén is megjelenik, bár némileg leegyszerűsödött formában. Ilyen Wesselényi Kata 1776os datálású Marosvásárhelynek ajándékozott piros selyemmel, arannyal, ezüsttel hímzett térítője.

32 Tovább egyszerűsödött megoldású a miskolci egyház 1772-es évszámú térítőjének gránátalmáján a héj megoldása, csupán félkörívek sorakoznak.

33 László Emőke a két szabolcsi terítő pontos mását közli Köröstarcsáról 1759es évszámmal,

34 amely ugyancsak csipkével körülvett. A révaranyosi gyülekezet 1794-es évszámmal ellátott arannyal hímzett térítője késői példány.

35 Az előbbiekhez erősen hasonlító bokor gránátalmáinak sajátossága, hogy az említett miskolci terítő megoldásához hasonlóan a csészeleveleket kettős karéjos vonal jelképezi, amely a gyümölcs belsejét is zárja. A szárról ágazó kisebb elemek sokkal változatosabbak, mint az előbbiek, kis tulipánszerű ágak, többszörös levélkék kis kacsokkal. Figyelmet érdemel, hogy Hajdú-Bihar megyéből négy terítőt ismerünk ezzel a mintával. Közülük kettőnek, az egymáshoz közeli kismarjainak és konyárinak a Felirata: NEMZETES TARTZALI 9. kép. Révaranyos. 32 PALOTAY Gertrúd 1941. 94. sz. kép. 33 PALOTAY Gertrúd 1937. 6-7. 10. kép 34 LÁSZLÓ Emőke 2000. 115. 150. kép 35 Aranyosapáti Református Egyház. 430