Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Bődi Erzsébet: A hétköznapok étkezési szokásai Gömörben

ebédfőzés mindennapi feladattá vált, arra nem emlékeznek már, hogy az ebéd ne lett volna fontos étkezési alkalom. Ezt azzal magyarázták, hogy nagyon sokat dolgoztak. Ebéd nélkül nem bírták volna a munkát. Reggelire általában csak a szegényebb családoknál tálaltak olyan ételeket, melyek elkészítése idő- és munkaigényes pl. sztrapacskát, zsámiska nevű pépes ételt vagy zsíron dinsztelt burgonyát, grulyát. Gyakorta fogyasztottak pirítós kenyeret disznózsírral vagy melegen szalonnával megdörzsölve, máskor meg kenyeret sült szalonnával. Gombaszezon idején frissen szedett gombából készült étellel früstököltek. A téli hónapokban disznóvágás után fej sajttal, paprikás abárolt szalonnával, tepertővel és kenyérrel laktak jól. Már a XX. század elejétől folyamatosan készítettek hétvégeken tejeskávét, amihez valamilyen sült tésztát haraptak vagy csak egy karéj kenyeret. Tojásrántottát is gyakran sütöttek. Idős emberek hársfateát ittak, a felnőttek és a gyerekek tejet. Amikor az ebéd hétköznapokon is főétkezési alkalommá minősült,

13 a heti étrendet befolyásoló többé-kevésbé ritmusosan ismétlődő szokásrend sokkal jobban nyilvánvalóbbá vált, mint korábban. A hétfői ebéd ételféleségeit a vasárnapi étkezéstől tették függővé. Amennyiben maradt a vasárnapi ebéd húsételeiből, akkor azt hétfőn elfogyasztották. Ha nem, akkor valamilyen tésztafélét főztek, abból a meggyőződésből, hogy húsevő nap után tésztás nap következhet. Keddi ebédre alkalmasnak találták a savanyú leveseket, babból, krumpliból, káposztából, amibe esetleg kevés füstült hús is kerülhetett. Ugyanezen a napon máshol

14 káposztás vagy túrós lángost sütöttek. Tehát az egyszerű sült tésztát a hét ezen a napjára iktatták be. Ha ezeket a „finom" ételeket nem tudták elkészíteni, akkor a másnapokon megszokott főtt tésztákat főzték, pl. sztrapacskát, káposztás haluskát. Láthatjuk, hogy a hagyományos gömöri étrendben a keddi napokon nem találjuk meg az alföldi pörkölt vagy a paprikáshús ételt.

15 A szerdai ebéd ételei általában hústalanok voltak. Sűrű leveseket főztek különféle zöldségfélékből, burgonyából, lencséből, babból. Vagy kifőtt tésztákat tettek az asztalra, pl. Medvesalján un. csíkokat különféle ízesítőkkel, páron főtteket. A csütörtöki napot húsos napnak nevezték. Ha kedden nem főztek füstölt disznóhússal savanyú levest, akkor csütörtökön megtették. Csütörtöki ételnek tartották a zsíros krumplit, valamilyen főzeléket fasírttal, a húsos káposztalevest, a kipirított szalonnát, a parasztkáposztát. A heti étrendben a katolikus vallás szabályzó szerepétől legtovább pénteki étkezésekkor tartottak. Ezt a napot jelenkorban is tésztásnak tekintik, hogy miért, 13 KISBÁN Eszter 1975. 177-185. 14 UJVÁRY Zoltán 1991. 222-223. 15 T. BERECZKI Ibolya 1986. 38-39. 405