Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Hála József: Pajor István leírása a palóc „venségség”-ről 1845-ből

dákkal és lapoczkákkal, kik tengerfáradság után nyomába is jutnak a' czinkosnak, de, fájdalom! csak miután ez áldozatán a' legbarbarabb elégtételt vette magának. A' kedélyek csillapodásával tehát a' kacsa és marhahús-sültek emésztetnek fel puszta kalácscsal, 's a' 'gambács'-ok folyadékának is beavatkozása mellett; mire már a' nyelvek is kezdenek az eddig kizárólagosan működött fogak háttérbeszoritása után - szerepelni, 's a' hahota, kurjogás,

156 csókolkozás és teremtették napirenden vannak. Ezek igy történtével a' fiatalabbak a' kocsmába mennek, hol szívha(si)tólag szól Gudri száraz fája,

157 's kell-e mondanom, hogy Kondás Miska 'Neki eredt a' fris magyar táncznak... Egy gondolat 's nincs szűr a' nyakában, Járja egy szál üngben és gatyában Ben-benállva aprózza Pannika, Meg-megperdül mint a' szélkarika, Majd elkapja Laczi (Miska) és forgatja Hol ide, hol oda mártogatja.' Hajnal felé, midőn a' dámák eloszlanak 's a' gavallérok ungenirtabbak,

158 kis fejbeverőcske

159 is szokott történni, mi nélkül a' falusi vendégség jó vendégségnek nem is tartatik. A' vendégség utáni reggel kalácscsal és pecsenyékkel terhesen ballagnak hazafelé a' komacsoportok, kikre - képzelhetni - mi türelmetlenül várakoztak a' mogyorós argumentatio következtében honnmaradt éhes rajkók. Pajor István Kurjogás: kurjongás, kurjongatás. Száraz fája: hegedűje. Ungenirtabbak: fesztelenebbek. Fejbeverőcske: verekedés. „Bucsu, egyház napját vendégségnek hívják. Az előtt vendégség nem is volt verekedés nélkül. E volt a jó vendégség? Nem sokat ért biz az, verekedés se volt. Azért megyei végzés szerint a nagyobb helyeken vendégség alkalmával a szolgabírónak jelen kellett lenni." (REGULY Antal 1857. évi palócföldi feljegyzése, 1994. 152.). 392