Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)
Hála József: Pajor István leírása a palóc „venségség”-ről 1845-ből
népszerűségre tett szert. A honti barát, Pongrácz Lajos írta róla Pajor Istvánhoz című epigrammájában: „Hont fia vagy s lettél Nógrád hű tisztviselője; /Egyformán becsülünk: két vármegye dalnoka vagy!" n Pajor Istvánt számon tartja az irodalomtörténet-írás (szerepel például az Új magyar irodalmi lexikonban 12 is), műfordításait általában elfogadhatónak tartják, verseinek nagy részéről (különösen alkalmi ódáiról) viszont az irodalomtörténészeknek nincs jó véleménye. Ez irányú munkásságát „provinciálisnak", 13 „közhelyköltészetnek" 14 nevezik. Farkas István szerint „Pajor István és versei együtt haltak meg. " 15 Ehhez tette hozzá Leblancné Kelemen Mária: „Ennek oka a korviszonyokban, de főként magukban a Pajor-versekben keresendők. Legtöbbjük »az alkalom friss szülötte volt«. Elmúlt az alkalom, elmúlt a versek hatása; de elmúlásukba belejátszott azok gyenge volta is. " 16 Praznovszky Mihály egyenesen kijelentette: „Számtalan verset írt, de ezek csak egy közepes tehetség gyenge termései. " 17 Az életében (legalábbis szülőföldjén) népszerű és az utókor által elmarasztalt költő jó barátságban volt a kor számos jeles személyiségével, mint például Bérczy Károllyal, Madách Imrével, Nagy Ivánnal (vele részt vett a Nógrád Vármegyei Múzeumi Társulat megalapításában), Szontágh Pállal. Egy időben (az 1870-es években) baráti viszony fűzte Mikszáth Kálmánhoz is, ennek azonban végett vetett a „nagy palóc" egyik róla írott sértő cikke. 18 Ipolyi Arnolddal gyerekkoruk óta ismerték egymást. Barátságuk kezdete az 1833/1834. tanévtől datálódik, amikor együtt jártak a korponai piarista gimnázium „negyedik grammatikai osztályába". 19 A tudós főpap haláláig (1886) tartó szoros kapcsolat és jó barátság beszédes bizonyítéka az a közel kétszáz, 1840 és 1886 között egymásnak írt levél, amelyeket az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában 20 és az esztergomi Prímási Levéltárban 21 őriznek. Pajor több verset is írt Ipolyiról, 22 az Ipolyi emlékezete című költeményét ő maga szavalta el az 1887. október 20-án Ipolyságon megrendezett emlékünnepélyen, s az ő sorait vésték arra az emléktáblára is, amely ma is 11 HONTI Lapok 1899a. 2. 12 FARAGÓ Éva 2000. 13 SZABÓ Károly 1963. 137. 14 KOLTA Magdolna 1981. 56. 15 FARKAS István 1941. 16 LEBLANCNÉ KELEMEN Mária 1981. 82. 17 PRAZNOVSZKY Mihály 1991. 33. 18 Kapcsolatukról lásd például: MIKSZÁTH Kálmán 1961. 55., 104., 257., 266.; 1964a. 66-69., 199-201., 247-250., 289-291.; 1964b. 12-15., 184-186.; PRAZNOVSZKY Mihály 1991. 32-33.; BELITZKY János 2000. 98-100., 125-127., 129-136. 19 PAJOR István 1891. 591.; 1897b. 29. 20 Fond K/463. 755. 21 PROKOPP Gyula 1979. 612. 22 PAJOR István 1859a. 104.; 1897a. 125. 378