Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Gulyás Éva: Falucsúfolók a Jásznagykunságban és környékén

Gulyás Éva FALUCSÚFOLÓK A JÁSZKUNSÁGBAN ÉS KÖRNYÉKÉN A falucsúfolók eredete mélyen az emberi lélekben gyökerezik. Az ember számára a megszokott környezete, az elődei által belenevelt szokásrend a természetes, minden, ami ettől eltér, ami más, az érthetetlen, furcsa. A különböző népek, népcsoportok már kezdettől fogva felfigyeltek a szomszédos népek eltérő szokásaira, antropológiai sajátosságaira, s ezeket, mivel számukra furcsának, idegennek, sőt humorosnak tűntek, számon tartották, és legtöbbször kinevették. Az „ E fajta népi humor hátterében a néprajzkutatók által etnocentrikus szemléletmódnak nevezett jelenség áll, mely azt jelenti, hogy az ember legelőször mindent saját magához mér, saját közösségéhez hasonlít... A humor egyik legrégibb és legnépszerűbb 'műfaja ', a különböző népekről, népcsoportokról, kisebbnagyobb régiók, s egyes települések lakóiról alkotott etnikus sztereotípiák... " - írja Bereznai Zsuzsanna.

1 Az állandósult szókapcsolatoktól a szólásokon, szóláshasonlatokon keresztül a verses falusorolókig, a rátótiádának nevezett falucsúfoló mesékig igen sokféle, szinte osztály ozhatatlan formai gazdagságát tartja számon e műfajnak a szakirodalom.

2 Tanulmányunkban a Jászkunság és környékének falucsúfolóit mutatjuk be a Kiskunság kivételével, ugyanakkor figyelembe véve Jász-Nagykun-Szolnok megye többi tájegységét, a Tiszazugot, Szolnok környékét és a tőle északra eső Tisza menti aprófalvakat Tiszafüreddel bezárólag.

3 A megyehatárral szomszédos területekről is vannak példáink (Pl. Békés, Hajdú-Bihar, Heves, Pest megyékből). Célunk az volt, hogy megragadjuk a Jászság, a Nagykunság és a Tisza menti települések esetében az etnikus jellemzőket, azt, hogy hogyan vélekedtek egymásról, önmagukról a jászok, a kunok, s hogyan jelenik meg mindez a falucsúfolókban. Anyagunkat a népi humor szemszögéből nézve válogattuk. Törzsanyagunkat 1 BEREZNAI Zsuzsanna 2004. 7. 2

Ld. SZENDREY Zsigmond 1927.; KOVÁCS Ágnes 1966.; GUNDA Béla 1989.; BEREZNAI Zsuzsanna 1986.; VAJDA Mária 2005. 3 A tanulmány címében nem akartuk a könnyen változó közigazgatási határokat megadni, a történeti, néprajzi, földrajzi régiók állandóbb jellegűek. Az egri Dobó István Vármúzeum Evkönyve, 2007. 351