Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Zábrátzky Éva: Az emberi élet fordulóihoz kötődő szokások az egri hóstyákon a XIX–XX. században

fás alkudozások után megváltották az ágyat. Az ágy vivőket kaláccsal és borral kínálták a vendéglátók. Az ágyat felpakolták a szekérre, a menyasszony ruháit pedig rúdon vitték át a vőlegényes házhoz. Az ággyal egy asszony és kísérő lányok mentek, akik elrendezték az ágyneműt és az egyéb hozományt. A vőlegénynél megvetették az ágyat és megkínálták a lányokat borral, kaláccsal.

14 A menyasszonyi ládát is átszállították, ez tartalmazta a stafírungot. Az új otthonban megbecsült helyen, a tisztaszobában állt.

15 1. kép. „Egri földmíves lakodalom" képeslapon (ENA 1314-70). A XIX. század végén még hétfőn, vagy szerdán tartották a lakodalmakat, csupán a XX. században vált általánossá a szombati lagzi. Azelőtt ha valakire azt mondták, hogy szombaton volt a lakodalma, az azt jelentette, hogy sohasem volt.

16 A polgári esküvőre délelőtt mentek, ennek nem tulajdonítottak nagy jelentőséget, mindenféle ceremónia nélkül zajlott. A fiatal pár csupán a keresztszülők kíséretében jelent meg - ők voltak a tanúk - a menyasszony fekete ruhát viselt még az 1950-es években is. A „hitre", vagyis a templomba viszont már lakodalmi menet kíséretében vonultak. A násznép a vőlegény házától indult. Elől ment a 14 ENA 38-67. 15 ENA 176/67. 16 TÜRK Frigyes 1912. 144. 343