Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Zábrátzky Éva: Az emberi élet fordulóihoz kötődő szokások az egri hóstyákon a XIX–XX. században

Mulatságok, udvarlás A hóstyai fiatalok szórakozásának helyszíne volt az ivó, amit minden vasárnap délután megrendeztek.

5 A legények gyűjtöttek pénzt, kibéreltek egy házat, cigányokat fogadtak, meghívták a lányokat a táncmulatságba. A nyári mulatságokat a szabad ég alatt tartották, vagy ponyvasátorban. Az ivót hatósági engedéllyel lehetett megtartani, a fertálymester vagy egy tanácsnok jelenlétében. Ennek ellenére nem mindig volt békés a fiatalok táncalkalma.

6 Az egri legények nagyon „büszkék" voltak, gyakori volt a verekedés köztük. Hol a lányok miatt, hol egyéb vita miatt bizony gyakran előkerült az ólmos bot, bicska, a kendőbe kötött kődarab. A különböző hóstyák legényei között is ellenségeskedés volt, nem nézték jó szemmel, ha egy lánynak idegen hóstyabeli legény udvarolt. A tragédiával végződő történetek balladákban is ránk maradtak, az is előfordult, hogy halállal végződött az ilyen csata.

7 A bálban való részvételt ki kellett érdemelni. Csak az mehetett ilyen helyre, aki férfi munkát végzett, részes aratóként egész részt vitt haza. Aki nem volt ilyen pozícióban, azt az idősebbek hazazavarták, letaposták a sarkantyúját.

8 Nyáron, vasárnaponként a ráérő fiatalok labdáztak, tekéztek, a lányok karikáztak, vagy karon fogva sétálgattak az utcán, illetve az Érsekkertben. A téli mulatságok színhelye a fonó volt.

9 A férfiak a pincében találkoztak, ott beszélgettek, dalolásztak. Az iparos legények kedvelt helye volt a Katolikus Legényegylet, ahol színdarabokat tanultak és adtak elő, bálokat szerveztek. Ezeknek a báloknak kötött táncrendjük volt, pl.: éjfélkor táncolták a négyest. Ezt a táncot olyan lánnyal táncolták, akinek udvaroltak.

10 Az 1940-es évekig három helyen működött a városban Földműves Olvasókör: A Cifra-hóstyán a Mária utcában a Szála, a Hatvanihóstyán a Szvorényi úton, a Maklári-hóstyán pedig a Kertész utca közepén. Ezeken a helyeken a népi színjátszás, a népdalkórusok összejövetelei és a különböző kártyajátékok mellett bálokat is rendeztek, ahol rezesbanda muzsikált. Az Erzsébet és Katalin napi bálok mellett a farsangi bátyus bál volt a legnagyobb, ahová az asszonyok sült csirkét, fánkot, herőcét készítettek. Megtiszteltetés volt, ha a batyuból elfogyott minden.

11 A lányok és a legények egymással szemben sorban fel5

BA73/4. 6 MÁRTONFFY Károly 1854. 80. 7 BENKÓCZY Emil 1909. 235. 8 ENA 3021-88. 9 MÁRTONFFY Károly 1854. 80. 10 ENA 1075/69. 11 ENA 3021-88. 341