Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Gyimesiné Gömöri Ilona: „Koszorúba fontuk, amit Isten adott” Aratási hálaünnepek Hevesen

Hevesen a XX. század elején még éltek az egyszerű agrárrítusok, ugyanakkor az 1920-as években itt is meghonosodott a látványos, színjátékszerű ünneptípus. A „kitalált hagyomány"-ból fokozatosan sajátnak érzett vallási és társadalmi ünnep lett, mely 25 éven át Heves egyik legjelentősebb ünnepének számított. A továbbiakban az 1923-tól 1948-ig évente megrendezett „aratási hálaünnep" létrejöttét, jellemzőit, változásait mutatom be, előzményként kitekintve a helyben hagyományos korábbi szokáselemekre, valamint az ünneptípus utóéletére. Családi és uradalmi aratóünnepek A saját földjükön arató családoknak legfeljebb spontán kialakult szokásokkal tették ünnepivé a betakarítás végét, melynek legfőbb eleme az ünnepi ebéd volt. A nagygazdánál dolgozó részesaratóknál már többféle rítus élt. Az aratás befejezését követő napokban, lehetőleg hétvégén, előre megbeszélt időpontban a részesarató családjával együtt felkereste a gazda házát, és „beköszöntöttek az aratást". Egyszerű, kör vagy körte alakú búzakoszorút vittek. A gazda az udvaron várta a családot, ott asztalhoz ültek, együtt megitták az áldomást, majd a gazda átadta a terményrészt. Az uradalmakban látványosabb aratóünnepek voltak. Az aratóbanda virágokkal díszített, nagy koszorút vitt a földesúrnak, ahol jelentették: „Isten segítségével befejeztük az aratást..." A mulatság tánccal fejeződött be. A korabeli leírások szerint különösen a megye déli részén tartottak nagy aratómulatságokat, ahol az aratók virágokkal felékesített koszorúval köszöntötték a gazdát.

5 Aratási hálaünnepek Történeti áttekintés Az 1910-es években már iróniával emlegették a régi aratóünnepeket arra utalva, hogy „az aratósztrájkok harci lármájában" nehéz elképzelni a „jó úr és jó szolga viszonyát".

6 A XX. század elején Hevesen óriási volt a kisbirtokok elaprózódása, a parasztgazdaságok elszegényedése. Mintegy húsz családnak volt 100 kh-on felüli földterülete, emellett kétezer földtelen mezőgazdasági munkás és cseléd kiszolgáltatott helyzetben élt. Az aratómunkások helyi népgyűlésen követelték jogaikat, sztrájkot tartottak, mely 1906-ban az egész megyére kiterjedt.

7 5 BOROVSZKY Samu 1909. 219. 6 Heves és Vidéke 1913. júl. 12. 7 GRÚZ János 1969. 48., 54. 328