Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)
Kriston Vízi József: „Őrzőnek rendeltek engem…” Hevesy Sándor és temploma a nyírségi Balkányban
mi) postai forgalomról tanúskodó levelezés további állomásai az egyházközség szervezésének adminisztratív, de egyúttal jócskán anyagi kérdéseket (egyházadó, párbér, szolgáltatások stb.) vetnek fel. Mindegyik kortörténeti dokumentum és izgalmas összefüggések feltárója, ám ehelyütt nincs lehetőségünk ezek részletes taglalására. 19 Horváth István (akkor még lelkészhelyettes) végül is 1936. március 18-án hiteles tanúk jelenlétében átveszi a plébániai és a hozzá tartozó templomi (ingó és ingatlan) javakat. 20 Március 31-i levelében az érsek arról tájékoztatja frissen kinevezett balkányi szolgáját, hogy annak kérésére oltárkövet küld, hogy a település belsőségén, de szabadban, valamint a tanyákon lakó hívek számára használaton kívül álló és az istentisztelet céljára megfelelően előkészítendő dohány pajtában (!) felállítandó és szabályszerűen felszerelt oltáron szentmisét végezzen. 21 Az építendő templom céljaira hivatalosan gyűjtendő adományok és adományozási alkalmak legálissá tétele érdekében 1936. júliusában végre megérkezik a vármegyei főjegyző engedélye, mely szerint Szabolcs és Ung egyesített vármegyék területén az év végéig folytathatják adománygyűjtő tevékenységüket. Ez Balkány esetében is igen fontos és meghatározó lépések megtételéhez juttatta a község egyházi és világi képviselőit, buzgó tagjait, hiszen az előzetes számítások szerint a kivitelezéshez készpénzben kb. 10 000 pengőt kellett biztosítani! 22 1936 végén került sor a templomépítésre szóló árajánlati pályázat eredményhirdetésének előkészítésére, amelynek értelmében -jóllehet, a nagy kallói Márkusé 108 pengővel olcsóbb volt -, de a legreálisabb árajánlatot a nyíregyházi Pisszer János építésztől kapták. 23 Pisszer János akkor már kora és a térség egyik legjelentősebb építési-kivitelezői 19 A levelek e sorát kiválóan jellemzi az ÉT 1151/1936. sz. levél is, amelynek másolata a helyi II. köteg 4. és 5. sz. iratai között maradt fenn. - Kívánatos volna, ha ezért a teljes anyagot arra méltó és abban kiteljesedést lelő kolléga mielőbb feldolgozná és önálló tanulmányban publikálná! 20 Plébánia iratok II. 6.sz. irat. - Horváth István további előmenetelét e helyütt foglaljuk össze: 1937. december 4-én kelt levelével Szmrecsányi érsek lelkésszé nevezi ki őt, azzal a meghagyással, hogy a hitvallást és a „Sacrorum Antistitum" kezdetű pápai rendelettel előirt esküt a kerületi esperes kezébe mielőbb tegye le. (ÉT 6778/1937 isz., illetve ÉT 112/1938. isz. levél, amelyben magyar és latin nyelven is megerősíti Horváth tizenegy éves lelkészi szolgálata után járó elismerését.) 21 Ám az úgynevezett tábori misék megtartásához esetről-esetre engedélyért kellett folyamodnia. ÉT 1772/1936. isz. 22 19336/1936. K.sz., amelyet alispán helyett vármegyei főjegyző szignált. A gyűjtések eredményeiről rendre beszámolnak az érsekség, mint vagyonkezelő felé is. Egyéni adományozó forrás onnan, illetve az érsekséghez közel álló körökből is gyakran érkezik, ezek egyik legfőbb generálója szintén a már említett Subik érseki titkár. Ugyanő bizalmas levelében jelöli meg azokat az összegeket, amelyek különböző formában és nagyságrendben a templomépítés bekerülési költségeit nevesíti. (1936. aug. 21. - Subik levele Horváth Istvánhoz) Subik és Horváth István gazdag levelezése a templomépítéssel kapcsolatos II. iratcsomó 29-es jelzetű anyagában található. 23 A Pisszer és Csicska építőmesterek által közösen jegyzett vállalkozói levelezés - úgy tűnik, teljes iratanyaga szintén a plébánia megőrzött kéziratai között található. 278
