Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Zentai Tünde: Az ormánsági templomfestő

átfestették, és azóta a fedőfestéket vélhetően még egyszer megújították. Az ornamentika, melynek alapján az összehasonlítást végezték, ötven évvel ezelőtt sokkal kivehetőbb lehetett. A virágminta ma is áttetszik a többrétegű festéken. A kórus előlapját az asztalos függőleges lécekkel tíz mezőre osztotta. A hornyolt lécek egyenes fejezettel és váza alakú lábazattal pilasztereket formáznak. A tíz elválasztott felület egyikén a felirat, kilenc táblán, pedig virágkompozíció mutatkozik. Láthatóan mindegyik virágminta tengelyszimmetrikus, és íves záródású festett fülkébe foglalt. Ugyanolyan fülke keretezi a feliratot is. A virágdíszek közül kettőn koszorú-szerű alakzat dominál, egynek az indái fölfelé csúcsosodó szív alakban öszszehajlanak, a többi virágtő. A lendületes vonalvezetés nem olyan aprólékos és zsúfolt, mint a kórósi és a kovácshidai karzaté. Az utóbbiakon megjelenő szeszélyesen aszimmetrikus szerkesztés a kémesi karzaton nem vagy csekély szerepet kapott. A fülkés keretezés viszont a kórósi és a kovácshidai karzatnak is jellegzetes eleme. „Sűrű fátyolon át nézve" ugyan, de mégis úgy tűnik, hogy a három említett templom kórusának mustrája nem azonos. Hogy hasonló-e, lehet-e egy alkotó műve, arról mindaddig nem formálhatunk véleményt, ameddig sor nem kerül az eredeti festmény föltárására, vagy a legapróbb részletekig menő átvilágítására. 6. kép. A kémesi karzat nyugati oldala. Deim Péter felvétele, 2006. 243