Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Zentai Tünde: Az ormánsági templomfestő

„Item Joannes Gyarmati ex Viszlo, Loco huj jus Processus oriundus, didicit Artem in Siklós, alter Joannes Kosa natus Siklosiensis didicit Artem Debreczini, Tertius Franciscus Nagy=Vátyi Körösiensis, qui et Artem ibidem didicit. Ceha nulli adscripti exercent opificium. "

22 4. kép. A siklósi asztalosok 1785. évi összeírása a Szécsényi-féle Descriptióban. Gyarmati Jánosról kiderült tehát, hogy az ormánsági Diósviszlóról ment Siklósra, ahol kitanulta a mesterséget. Következésképpen a nyomozást a viszlói anyakönyvben folytattam. A matrikulát kinyitva az első bejegyzés arról tájékoztat, hogy a születési anyakönyvet megnyitotta Gyarmati János prédikátor 1757-ben.

23 Átnézve az egész iratanyagot, világossá vált, hogy a faluban más Gyarmati nevű lakos nem élt, így a Viszlóról Siklósra költözött Gyarmati János asztalos, minden bizonnyal a viszlói lelkész első szülött fia volt. A tiszteletesnek még két gyermeke született a faluban: 1760-ban József és 1763-ban Éva. És volt már két nagyobb lánya is, Julianna és Eszter. Követve a szálakat, megtudtam, hogy I. Gyarmati János lelkészi pályája az ormánsági (Dráva)Palkonyán indult. 1750. augusztus 24én Palkonyán szolgáló kandidátusként tesz lelkészi vizsgát Nagykőrösön.

24 Az 1817. évi canonica visitatio régi lelkészekre vonatkozó kérdőpontjára az akkori palkonyai pap, Józan János által adott, Budai Antal 1771. évi, hallomáson alapuló leírását idéző válaszában azt olvassuk, hogy Gyarmati János öt éven át, 22 OSzK. Fol. Lat 289. 1785. III: 15. 23 MOL A646.Viszló, Kereszteltek а. к. 1757-. 24 Ráday Lt. Dunamelléki Egyházkerület jegyzőkönyve 1731-1760: 479. 231. pont. Ugyanitt még egy hasonló bejegyzés szerepel a papi vizsgáról az 522. lapon, 1751. aug. 14-én „ministri Quatvor Baranyiesis" ugyanazokkal a nevekkel, melyek közül a 4. Gyarmati János Palkonyáról. - Nagy Edit szíves adatközlése. 237