Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Zentai Tünde: Az ormánsági templomfestő

Gyarmati János neve először 1961-ben látott nyomdafestéket a Népi építészetünk hagyományai című könyvben, a kovácshidai templommal kapcsolatban. Tóth János, aki a kéziratos forrást nem látta, „(a kémesi ref. lelkész közlése)"

16 nyomán szerzett tudomást Gyarmati Jánosról. A lelkész, akinek a neve kimaradt a könyvből, Papp László volt, karizmatikus egyéniség, nagyhatású igehirdető és festő. 1967-ben Zentai János számolt be Gyarmati Jánosról, valamint a neki tulajdonított kémesi, kórósi és kovácshidai festett templomi asztalosmunkákról a Dunántúli Naplóban.

17 Ismertette a Papp Lászlóval végzett összehasonlító motívumvizsgálatok eredményét, melynek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a kórósi és a kovácshidai templom festője és a kémesi festett kórust készítő mester egy és ugyanaz a személy. Közölte továbbá a vajszlói anyakönyvek Gyarmati Jánosra vonatkozó legfontosabb adatait, köztük azt is, hogy a Gyarmat család több évtizedes ott lakás után elhagyta Vajszlót, és „nyoma veszett". Tombor Ilona már 1968-ban hivatkozik Zentai János cikkének iménti megállapításaira, s Gyarmati János ettől kezdve vált a szakirodalom részévé, mint az ormánsági templomok - konkrétabban a kórósi csoport - festő asztalosa. Neve minden későbbi publikációban szerepel, sokszor neki tulajdonítva más stílusú festett templomi berendezéseket is, újabb ismeretek azonban nem jelentek meg róla. 3. kép. A kórósi templom újabb része az 1835-ben készült kórussal. Deim Péter felvétele, 2006. 16 TÓTH János 1961.63. 17 ZENTAI János 1967. 235