Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Veres Gábor: A népi bútorok Gömörben

bat bútorai a XIX. század elejéig nagy hasonlóságot mutatnak az északabbi területével. A nagy múltú asztaloscentrum festett bútorai a díszítés módja szerint korszakolhatok. Az első korszak az eddig vizsgált gömöri festett bútorokkal mutat hasonlóságot. Jól kirajzolódik a gömöri festett bútorok karaktere. Az alapszínek a XIX. század első felében a sötétzöld, sötétkék és a sötétbarna. A Rimaszombathoz köthető legkorábbi darab 1766-ban készült. Az évszám mellett a „Szilvási Marja" név szerepel az előlapon.

21 Alapszíne sötétkék, kékeszöld a nagyfokú kopottság és a sötét lakkréteg miatt nehezen azonosítható az eredeti árnyalat. Az előlap virágdísze is megkopott. Középen a zárszerkezet vasalata alatt egy vázában álló virágcsokor látható, az előlap két sarkában hasonló piros-fehér színekkel festett virágok. A piros színű növényi indák és virágok teljesen épen maradtak meg a láda tetejének belső részén, itt azonban az alapszín fehér. A rimaszombaton készült bútorok ezen első korszakában jelenik meg díszítésként a márványozás. Ez az eljárás a templomi berendezéseken jellemző színes márványmintát, márványozást alkalmazta a bútorfestésben. A Néprajzi Múzeumban több példány is található ebből az időszakból így 1783-ból és 1788-ból.

22 Ez utóbbinál a láda tetejének belső oldala díszített. Hasáb alakú keretben olvasható a tulajdonos „Varga Eszter" neve és a készítés évszáma. A belső oldalak díszítésére több példát is találtam Rimaszombaton és környékén. Készülhetett a láda készítésekor, melyre a festés stílusa utalhat. A rimaszombati múzeum gyűjteményében lévő 1817-ben készült darabnak

23 a tetejét felnyitva a belső oldalon válik láthatóvá a két míves kovácsoltvas pánt között álló virágcsokor. A ládatető négy sarkából virágdíszek nyúlnak a virágcsokor, azaz a téglalap alakú tetőlap közepe felé. Az alapszín itt ugyan jórészt lekopott és látszik a fenyődeszka erezete, de a deszkák széleinél a fehér festésre utaló festéknyomokat fedezhettünk fel. Érdekesség, hogy az évszám is erre a felületre került. A belső oldalak díszítése az említett daraboknál biztosan a készítő keze munkája. Több esetben azonban már másodlagos dísz. A láda megvásárlása után készült, tulajdonosa készítette, vagy készíttette. Kerestem adatot arra is, hogy a lakáskultúrában volte szerepe a láda belső része díszítésének. Tartották-e nyitva a ládát a területen esetleg más jeles napokhoz kapcsoltan. Erről a vidékről sem találtán azonban a lakodalmi szokáskörön túlmutató funkciót. Csak a lakodalomkor és az azt közvetlenül megelőző időszakban mutatták meg a láda tartalmát a rokonságnak. A kelengyés láda belső díszítése csak a menyasszony, majd az ágyvitel, ágykikérés után - mely általában az esküvőt megelőző szombati napon történt - a vő21 NM. 69.146.1. 22 Közli: K. CSILLÉRY Klára 1987. 351-352. 23 GMM 228/62 Közli: VALENTOVÁ Viera 1973. 123. 213