Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)
Veres Gábor: A népi bútorok Gömörben
- több más településhez hasonlóan - a bútorzat elkészítésével is megbízták. Ezek közül természetesen a leghangsúlyosabb a szószék, és annak is a koronája volt. Ezek mellett a padsorok, papi székek támláin, oldalán, előlapján, karzatok mellvédjein, úrasztalán, gyóntatófülkén is találkozhatunk festett asztalosmunkákkal, de kutatásaink során templomi szekrényekkel is találkoztunk, például Csehieken. 14 A templomi berendezések díszítésében a XVIII. század során egy új stílus megjelenését és elterjedését figyelhetjük meg. Míg a XVI. századtól a XVIII. század második feléig a reneszánszban gyökerező virágos díszítés volt az uralkodó, a század során éppen Gömörből indul el az úgynevezett medaillonos stílus. Megjelenik már a XVIII. század elején is, 15 de a II. József-féle türelmi rendelet 16 után szinte egyeduralkodóvá vált, Északkelet - Magyarország festett kazettás templomai ebben a stílusban készültek. 17 A protestánsok vallásgyakorlása többé nem függött a földesúri beleegyezéstől. A templom építéséhez pedig a földesúrnak kellett telket adnia. Az építkezés költségét azonban a gyülekezet viselte, gyakran kölcsönöket is felvettek, melyet arányosan elosztva törlesztettek. Az egyik magyarázat a stílus elterjedésére éppen ezzel függ össze. A leegyszerűsödött motívumkincs éppen a kisebb költségek okán lett népszerűbb. Ez azonban önmagában nem szolgálhat magyarázatként. Egyetérthetünk Szabadfalvi József azon véleményével, mely szerint a stílus elterjedése mögött egy puritánabb gondolkodásmód térhódítását kell keresni, 18 mely az uralkodónak a vallásgyakorlás egyszerűsítésére hozott intézkedéseivel párhuzamosan erősödhetett fel. A XVIII. századi gömöri festett bútorok vizsgálatánál, nem lehetett figyelmen kívül hagyni a templomokban végbement változást. Vajon a közösségi szinten a templomi térben végbement stílusváltozás, hatott-e a lakótér bútorzatának díszítésére? A néhány tucat fennmaradt XVIII. századi festett gömöri bútor megvizsgálása után kijelenthető, hogy a medaillonos stílus a lakáskultúrában nem terjedt el. Találhatunk azonban párhuzamokat a templomi asztalosmunkák és a háztartások festett bútorzatának díszítésében. A témával foglalkozó kutatók utalnak arra, hogy a festőasztalosok mintakönyvekből dolgoztak, ezért sem meglepő a motívumok több templomban való felbukkanása. 14 Ma Stítnik. Szlovákia. 15 Sajóecseg, Sajószentpéter- 1733. 16 Az uralkodó 1781. október 25.-én adta ki Magyarországon a protestánsok és a görögkeletiek szabad vallásgyakorlását szabályozó tolerancia rendeletét. A protestánsok vallásgyakorlása többé nem függött a földesúri beleegyezéstől. IFJ. BARTA János 1978. 75-79.; MARCZALI Henrik 1881-1888. 17 1783 - Szuhafő, 1784 - Radostyán, 1786 - Imola, 1787 - Hét, 1790 - Bánhorvát, 1791 -Borsod, Égerszög, 1794-Jósvafő,Bódvalenke, 1798-Putnok, 1801 -Dédes, 1802 - Tornakápolna, 1803 - Zádorfalva, 1804 - Bódvaszilas, 1805 - Gömörszőlős, Nagyvisnyó, DOBOSS Y László i. m. 35. 18 SZABADFALVI József 1997. 192. 210