Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Veres Gábor: A népi bútorok Gömörben

Veres Gábor A NÉPI BÚTOROK GÖMÖRBEN Az ácsolt bútorok A népi lakáskultúrában Északkelet-Magyarország több településére kiterjedő hatást a nagyobb bútorkészítő központok gyakoroltak. A hajdani Gömör Vármegyéből Babarét, Babaluska és Kiéte falvakat emelhetjük ki, ahonnan jelentős számban érkezett a területre ácsolt láda. Ezek mellett Gömör más települései - így Rimazsaluzsány - is bekapcsolódtak a szekrények, szuszékok előállításába, melyre hatalmas igény mutatkozott. Az említett településeken túl a Rima-völgy földrajzi fogalomként is gyakran szerepel az ácsolt bútorok származási helyeként.

1 Emellett a Murány- és a Felső-Balog-völgye is szerepel a forrásokban. A fában gazdag Gömör-Szepesi Érchegység folyóvölgyei a famunkák, így a faragott bútorok készítésének hagyományos központjai voltak. Kiegészítő tevékenységként azonban Gömör több településén foglalkoztak néhányan ácsolt bútorok készítésével, így Lénártfalván, Sőregen, Óbáston, Hangonyban, Zabaron, Várgedén, Feleden, Balogfalván, Jolsván, Sajógömörben, Pálfalán, Balogpádáron.

2 Gömör Vármegyében a vizsgált időszakban az iparos tevékenységek számtalan területe és formája volt a korabeli magyarországi viszonyokhoz képest fejlettebbnek mondható. A hajdani vármegye északi, hegyekkel övezett - területein a termőföld kisebb termésátlagokat adott, nehezebben volt művelhető. Ezzel is magyarázható, hogy az itt élők az iparos tevékenységben kerestek jobb megélhetési lehetőséget. Ehhez igen kedvező feltételeket kínált a terület, hiszen nagyon sok nyersanyag, alapanyag található helyben. Nem véletlen tehát hogy a fémipar, a fazekasság és a faiparok is gyorsan túlnőttek a megye határain és egy egész országrészt 1 1726-ban 2 szekémyi szekrény érkezett az egri piacra a Rimavölgyéből. BERTA József 2001. 82. 2 DÁM László-D. RÁCZ Magdolna 1986. 124. Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2007. 201