Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Bodnár Zsuzsanna: „De mi van a ládafiában?” Asztalos készítette kelengyés ládák Szabolcs-Szatmár-Bereg megye népművészetében

Jellemző a fedél belső lapjának díszítése. Az egyszínű sárgásfehér alapra vagy magára a festetlen fára - barna, fekete indákat, virágokat festettek, melyek középpontjába beírták a készítés évszámát, gyakran az első tulajdonos nevét is.

15 Az itt leírt debreceni festett ládák megyénkben általánosan elterjedtek. Ilyen a Sóstói Múzeumfalu néprajzi gyűjteményében lévő, 1840-es datálású; az 1856-ban datált

16 és az 1878-ban készült,

17 a mátészalkai Szatmár Múzeumban található; a nyírbátori Báthori István Múzeumban lévő 1865-ben készült;

18 a vásárosnaményi Beregi Múzeumban található, 1816-ban készült; és a tiszavasvári Vasvári Pál Múzeumban lévő, 1861-es datálású

19 tulipános láda. Ezek a ládák formailag mintegy 150 éven át nem változtak, s egyre gazdagodó díszítményeikkel egészen a XX. századig népművészetünk legreprezentatívabb darabjai maradtak. 3. kép. Tulipános láda. 1878-as datálású. Sóstói Múzeumfalu. (Boros György felv.) Különösen figyelemre méltó, ahogy a XIX. század elején hirtelen fellép egy szembefordulás a hagyományos módon gyakorolt bútorvirágozással. 1826-ban határozatot hoztak a virágozás betiltására. A tiltás ellenére debreceni stílusú búto15 DELI Edit 1989. 149. 16 Ltsz. 69. 2. 4. 17 Ltsz. 55. 9. 9. 18 Ltsz. 63. 42. 1. 19 Ltsz.: 63. 312. 1. 194