Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)
Füvessy Anikó: Csontos nyergeinkről
A vidéki múzeumokban őrzött nyergek ismert előkerülési helye a DélAlföldhöz, leginkább a Kiskunsághoz kötődik. Leegyszerűsödött, jelzésszerű barokk elemeket is tartalmazó vésetei egy elnepiesedo stílust közvetítenek. Készítőik mesterségbeli tudása színvonalas volt, de történeti stílusokban való jártasságuk már kívánnivalót hagy maga után. Erre a kiegészítő motívumok egyszerűsége is utal. Úgy véljük, ezeknél a daraboknál egy kiskunsági műhelykör lehetősége is fenn áll. Néhány kiskunhalasi, XVIII-XIX. század fordulójához köthető faragással díszített példányon a kápafejek és kapák rézszegélyt kaptak, mely szintén rokonságban áll a csontos nyergek csont-, illetve rézszegélyével. Bár a díszített nyergek ismert készítőhelyüktől nagy távolságokra is eljutottak - melyet a halasi faragással díszített példányok előkerülési helye is jelez - mindenképpen elgondolkodtató, hogy a csontos változatok egy szűkebb régióból kerültek a vidéki gyűjteményekbe. Mivel a többi csontos nyereg előkerülési helye igen tág határokat ölel fel (Magyarország), nem tudjuk egyértelműen eldönteni, hol készültek. Stílusjegyeik azt jelzik, több központ is foglalkozott ilyen nyergek készítésével, s mestereik művészileg eltérő vésetek készítésében voltak jártasok. Arra is érdemes felfigyelnünk, hogy a csontos nyergek véseteinek témaköre a címeres daraboktól eltekintve teljesen eltér a faragással díszítettekétől. Ezek a darabok más rétegek ízlésének kielégítésére készültek, kiknek művészi elvárásai még a díszítményt hordozó szimbolikus üzenetben is eltértek. Ezeknél a nyergeknél fel sem vetődik a honfoglalás korából átörökített palmettás ornamentika, mely a faragással díszítetteknél - főleg a tiszafüredi daraboknál - szembeszökő. A csontos nyergek egy része több évszázados céhes hagyományokkal rendelkező központra/központokra utal, melynek azonosítása a későbbiekben is nagyobb nehézségekbe ütközik. 42 IRODALOM Rövidítések BAZML Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár HM Hadtörténeti Múzeum HML Heves Megyei Levéltár MFM Móra Ferenc Múzeum MgM Magyar Mezőgazdasági Múzeum 42 Szerencsés esetben a készítő valamilyen formában a nyergen feltünteti a készítési helyet, mint erre egy 1849-re datált kiskunhalasi és egy 1839-es készítésű tiszafüredi, faragással díszített nyeregnél tapasztalhattuk. 185
