Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Füvessy Anikó: Csontos nyergeinkről

Kerekded kápafejes változat Ebből a változatból gyűjteményeinkben 14 darab található. Három nyergen a csontbetétek csak töredékesen maradtak meg, a többiek állapota kifogástalan. Mellékdíszítményükben a rokokóba átmenő barokk elemek dominálnak, mely készítési idejüket - XVIII. század második fele - is behatárolja. Egy-két darabnál - például a Gál József nevére szóló országcímeres darab esetében - a XIX. század eleje is szóba jöhet, melyet az is alátámaszt, hogy a limitációkban a XIX. század elején elvétve még feltüntették a csontos nyergeket.

25 Ezekre a nyergekre az a jellemző, hogy készítőik már összefüggőbb csontfelület beépítésére voltak képesek. A kerekded kápafejek körvonalát követik a betétek, kapához illeszkedő részük vagy egyenes vonalat követ, vagy csúcsban végződik. A kapák külső oldalát két példánynál részben vagy teljes egészében csontbetétek borítják. Az utóbbin még a kápával érintkező nyeregtalp is díszes csontborítást kapott.

26 Több darab kapájának külső oldala csontbetétet már nem kapott. Szinte mindegyiket tűzött, finom bőrborítás fedi. A nyergek kapáját, néha a kápafejeket is díszítetlen csontlemez szegélyezi. Több darabnál megjegyezték, hogy nyírfakéreg borításának nyomait őrzi. Két igen díszes példánytól (Székely Nemzeti Múzeum, Néprajzi Múzeum) eltekintve csak a kápafejeken található rajzos és spanyolozott csontbetét. A témaköröket elemezve az állatfigurák túlsúlyára figyelhetünk fel, melyek szimbolikus tartalmat - bátorság, éberség, hűség, önfeláldozás - hordoznak. Az állatalakok között mitikus lények (griff, egyszarvú) is szerepelnek. Mellettük sasok, oroszlánok, szarvasok is szerephez jutnak, de van példa a pelikán, a kutya, az ökör és egyszerűbb madárábrázolásra is. Összetettebb, néha életképszerű jelenet is előfordul köztük. A Néprajzi Múzeum legdíszesebb csontos nyergén Sárkányölő Szent György lovag, disznót őrző kanász, fegyvercsoport képeit alakította ki a mester, melyet a negyedik kápafejen szárnyas griff egészít ki.

27 A Székely Nemzeti Múzeum Kiss Ernő-féle nyergének hátsó kápafej én a pipázó medveidomár alakja tűnik fel, lábánál szolgáló állásban a medvebocs (4. kép). A kápafej alsó oldalán mancsában kardot tartó oroszlán (5. kép). Első kápafején felül a fiókáit vérével tápláló pelikán, alul díszes agancsú ülő szarvas (6. kép)?

% Három nyergen a mészáros mesterség ábrázolása is törekedtek. Kettő a szegedi múzeumban található. Az egyiken a kápafej külső oldalán a mészáros alakja 25 NM 60.108.10. 26 Részben csontborítás: SZNM 0 647; Teljes borítás: NM 60.108.20. 27 NM 60.108.20. Restaurálás előtti állapotban még, mint a Nemzeti Múzeum tárgyaként. LÁSZLÓ Gyula 1941. XIV. tábla 1-5. kép. Restaurálva: GRÁFIK Imre 2002. címlapján és a 91. lapon. 28 SZNM О 647. 181