Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Bárth János: Kapuközösségek Csíkszentgyörgyön

Tizesseink lakossal, eztet vizsgálóra vette nemes közönségünk, 's köz értelem és egyességből úgy határozta 's végezteis egyszersmint hogy Réti Kánya Imrén el kezdve fel az Czikó keresztfáig, onnan betérve Zata Tizessére egészen a Zata tanórák kapujáig, tarttyák az Zata kaput. Innen vissza térve, Gáli Antal Ignátzon el kezdve fel egészen Csizsér Istvánig a' belső soron, kívül Farkas Péteren elkezdve fel Latz Simonig tarttyák a 'Monyasd kaput. Csiszér Józsefen elkezdve a ' belső soron fel Gáli Andrásig tarttyák a ' Tamás János háta megett lévő kaput. Romany Istvánon kezdve 's onnan fel kerülve Tompos Gábor úrig, onnan kijőve a ' Latzok tizén le Tompos István úrig mind az úton kívül lakosokatis ide értve tarttyák Farkas kaput. Mivel pedig mint Zata kapura, mint Monyasd kapura, úgy Farkas kapurais több számmal lévő lakossaink vannak rendelve, mintsem a Tamás János háza háta megett lévő kapura, ennek az az oka vagyon, hogy ezen három kapuk oly helyeken vágynak, hogy kettején, nevezetesen Zata és Farkas kapukon éjjel nappal vonó marháink legeltetés végett szakadhatatlanul járnak, Monyasd kapun pedig a ' Bükktői borvízre járás sok romlásokat okoz, mivel gyakran, nevezetesen a borvízre járó gyerekek magok után nyitva szokták hagyni, mely ezen okból több vigyázatot kíván maga után. A Tamás János háza háta megett lévő negyedik kapura kevesebb számból álló emberek azért vannak szakasztva, hogy azon kapu nem olyan esetű helyen vagyon, 's nemis tanálya annyi járás, mint a ' más hármakot. Mint, hogy a negyedik, Tamás János házánál lévő kapu tartásában részesek voltak a múlt esztendőben a [DJerék Tizéről nevezetesen Gáli Mátyás, Gáli Mihály, Gáli József, Gáli Moyses, Gáli Antal, Gáli Albert, Latz Simon 's mostis a Monyasd kapuja tartásában részesek, mint annak sorában lakók, úgy egyezett e részben nemes elegyes közönségünk, hogy ezen fenébb nevezett emberek a Monyasd kapuja idei tartásában csak fele résszel rendeltetnek, mint a több azon kapukhoz tartó emberek. Mivel pedig nemes három Tizesseink sorában feles számú birtokatlan ugyan, de marhát tartó emberek tanáltatnak, kik bármikor tanórák kapuinkon legeltetés véget[t] hajtogattyák tetzések szerént [marháikat], azokról azt végezte nemes közösségünk, hogy a 'fenn nevezett kapuk tartására sorok szerént a ' Tízesekben fele részében, mint Tizesseink örökös lakossal, a terhet vinni köteleztettek. Mely végzésünköt, minek utána nemes három Tízesünk elegyes gyűlésében fel olvastatván, minden Tizesseink béli személyek helyben hagyták volna, azoknak nevekben és képekben, jövendő béli bizonyságnak okáért tulajdon neveink all-írása vagy íratásával is meg erősítettük, a 'fenn írt esztendőben, napon és holdnapban, Csík Szent Györgyön az fő erdő bíránk Gáli András házánál. " A háromtizesi határozat szövegéből látszik, hogy 1839-ben Háromtizesnek a következő kapuk tartásáról kellett gondoskodnia: Monyasd kapu, Zata kapu, Farkas kapu, „Tamás János háza megett lévő kapu". A feladatot a tizes úgy látta el, 160