Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Bárth János: Kapuközösségek Csíkszentgyörgyön

Sillók népe tagjai, ezen a kapun keltek át, amikor a havasba, Lesődbe, Csobányosba szekereztek. A 4 méter széles, 1 méter 60 centiméter magasságú, egyszárnyú deszkakapu bálványfája, sasa Kánya Ferenc házának sarkánál állott. A kapuszárnyon elhelyeztek egy táblát „Csukd be a kaput" fölirattal, amely a rendetlen vagy szórakozott utast figyelmeztette arra a fontos kötelességére, hogy a kaput csukja be maga után, így védje a vetést a kikóborló állatok kártételeitől. A kapu a kollektív szervezéséig, 1962 tájáig állt. Akkor „összehullott". Néhány évig egy sorompót tettek a helyére, amely „kócsra járt", de azt hamarosan ellopták. A XX. század közepén hosszú ideig Kánya Ferenc tartotta, vagyis felügyelte és gondozta a Bor kaput. Árgus szemekkel figyelte udvarából a járókelőket. Azonnal figyelmeztette a mulasztókat, a rendetleneket. Elvégezte a szükséges kisebb javításokat, megszervezte a néhány évenként esedékes nagyjavítást. Gondozta a kapuhoz vezető utat is. Tevékenységéért Jenőfalva tizestől megkapta a Bor pataka mellett lévő dirib-darab kis kaszálók használatának jogát. A Bor kapunak, miként a Monyasd kapunak is, tulajdonképpen minden második évben, vagyis azokban az esztendőkben volt gyakorlati jelentősége, amikor a kétnyomásos gazdálkodás viszonyai közepette a vetéshatár a falu Mindszent felőli oldalára esett. Olyankor kellett csukott vetéskapukkal, tanorakkapukkal védeni a vetést. A közbeeső esztendőkben, amikor a Mindszent felé eső határrész ugarnak, nyomásnak maradt, a kapu nyitva állhatott, mert a Bor pataki és a monyasdi út környékét legeltetéssel hasznosították. Kánya Ferenc a Bor kapu őre az ilyen esztendőkben kikötötte a kapuszárnyat az út menti kerítéshez. Csak az út menti sáncot gondozta. A kapunyíláson szabadon jártak-keltek a nyomási szántókra, kaszálókra trágyát hordó szekerek. A vetéskapukat, nem bőbeszédűen bár, de emlegették a tizesj egyzőköny vekben is.

2 1835-ben szó esett Körösmény tizes „erdőfelé" néző „az erdőre s a mezőre ki járó kapu"-]áróV 1901-ben Háromtizes úgy rendelkezett, hogy „a Monyasdra menő utat a vetés kaputol kezdve fel egész Monyasd fejéig" meg kell javítani közmunkával.

4 1910-ben, Csíkszentgyörgy telekkönyvében a felmérést végző mérnök megjegyezte az egyik „piacra járó" utcácskáról, hogy a „Nyiroktól a vetéskapuig" halad.

5 1862. május 24-én a bánkfalvi községi bíró utasította 2 A csíkszentgyörgyi és csíkbánkfalvai tízesek jegyzőkönyveit és iratit e sorok írója 2004-2205-2006-ban igyekezett feltárni magánházak kamráiban, faragóműhelyeiben, csűrjeiben. Az előkerült jegyzőkönyvekről és iratokról másolatok készültek. A másolatokból egy 7625 lapos tizesarchívum formálódott, amely a szerző tulajdonában van. (2007). Alább a H., K., M., betűkkel kezdődő hivatkozások ennek az archívumnak a tízesenként rendezett kötegeire vonatkoznak. 3 K. 1. 86. A kötet hátsó borítóján. 4 H. 3. 365. 5 Csíkszentgyörgy község irattára. Szentgyörgy telekkönyve. 13.. 158