Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Selmeczi Kovács Attila: Istállós csűrök a Palócföldön

sek alföldihez hasonlító hagyományos gazdálkodása, ami legszembeötlőbben a szemnyerés (az épületen kívüli szabad szérűn lovakkal való nyomtatás) módjában mutatkozott meg, arról győz meg bennünket, hogy ennek a vidéknek a helyét az alföldi és a felföldi gazdálkodási forma területe között húzódó átmeneti sávban jelöljük ki. Ennek a területnek csűrépületei újabban honosodtak meg, és ezért sohasem töltötték be a gabonatároló csűrök alapvető kettős funkcióját, hanem az istállós csűrök eredeti szerepkörének megfelelően az állattartásban és a takarmánytárolásban látták el feladatukat. A gépi cséplés elterjedését követően példájuk hatást gyakorolt az egykor hagyományos csűrhasználattal rendelkező területekre. A Palócföld istállós csűrjeinek fentiekben vázolt elterjedtsége határozottabb táji kötődésről tanúskodik, mintsem, hogy azt szórványos előfordulásnak tarthatnánk. IRODALOM BAKÓ Ferenc 1973 A föld és tégla falazat az észak-magyarországi népi építkezésben. Az Egri Múzeum Évkönyve X. 247-280. Eger. 1983 Párád, Palóc ház. Tájak korok múzeumok kiskönyvtára 148. Budapest. BARABÁS Jenő 1956 Scheunentypen in Göcsej. Acta Ethnographica V. 83-101. CHOTEK, Karel 1954 Pletené stavby na Slovensku. Slovensky Národopís II. 237-284. Bratislava. EBNER (GÖNYEY) Sándor 1929 A mezei gabonás- és szénáspajta újabbkori bevándorlása a faluba a Zselicségben. Néprajzi Értesítő XXI. 1-18. HOFER Tamás 1957 Csűrök és istállók falun kívül. Ethnographia LXVIII. 377-421. HOFFMANN Tamás 1963 A gabonaneműek nyomtatása a magyar parasztok gazdálkodásában. Budapest. IGAZ Mária 1964 A szarvaskői ólaskertek. Néprajzi Közlemények IX/1. 114-189. PALÁDI-KOVÁCS Attila 1965 A keleti palócok pásztorkodása. Műveltség és Hagyomány VII. Szerk.: Gunda Béla. Debrecen. 1979 A magyar parasztság rétgazdálkodása. Akadémiai Kiadó, Budapest. 154