Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Selmeczi Kovács Attila: Istállós csűrök a Palócföldön

Borsodszentgyörgyön több istállós csűrrel lehetett találkozni az 1960-as években. Egy 1920-ban épített csűrnél a terméskő alapra helyezett favázas csűrág és átjárható folyosó, helyi nevén a szérű mellé vályogból emelték az istállót, az udvar felé néző ajtóval és ablakkal.

31 Másik esetben viszont az eredetileg két tárolórészes vályogcsűr bal oldali helyiségét alakították át 1956-ban istállóvá, elfalazva a szérű felőli oldalát, és az udvar felől nyitottak rá ajtót és ablakot.

32 Hangonyban - a visszaemlékezések szerint - csak 1914 után lett istálló a csűr alatt, mert „akkor a katonaság elfoglalta az istállókat. Itt sok katona állomásozott a háború alatt, ezért szükségből a csűr alá kötötték az állatokat. A búzát is oda tették még akkor."

33 Susán, annak ellenére, hogy a csűröket hagyományosan fából, gerendavázas szerkezettel építették és falaikat vesszőfonásból készítették, a XX. század elejétől megjelentek a vályogból emelt épületek is. Az 1930-as évektől mind több vályogcsűr épült istállóval, ebből következően az istálló bejárata és ablaka az udvar felé nézett.

34 Sátán az 1920-as évektől többen már vályogból építették a csűrt, mégpedig istállóhelyiséggel együtt. A településen a fából rótt épületek ugyan még az 1960as években is nagyobb számban voltak, de előfordult, hogy a „facsűr alatt is volt istálló", leginkább szükségből.

35 Tardonán a házépítésben a kő dominált, azonban a csűrök legnagyobb számban gerendavázasak, vessző vagy deszkaborítású fallal rendelkeztek. Az 1940-es évektől előfordult, hogy az egyik rakodót istállónak használták, ebben az esetben a falait vályogból vagy kőből rakták fel. A csűristálló berendezése teljesen megegyezett a különálló istállóéval, legfeljebb alaprajzi szempontból mutatott nagyobb kötöttséget, mert az önálló istállók rendszerint hosszabbak voltak, míg a csűr alattinak igazodnia kellett az épület adottságaihoz, tehát inkább négyzetes alapterülettel rendelkezett. A jászol minidig az ajtóval szembeni falon kapott helyet, ami előtt rendszerint a hídláson álltak az állatok, az ajtó mellett tartották az istállóban szükséges eszközöket, az átelleni sarokban pedig a napi takarmány adagolásra szolgáló szénatartó állt.

36 31 Dobsina u. 19., épült 1920-ban, Borsodszentgyörgy, 1967. 32 Dobsina u. 10., épült 1936-ban, Borsodszentgyörgy, 1967. 33 Horváth József (1887) közlése, Hangony, 1967. 34 Tompa u. épült 1932. Susa, 1967. 35 Szalmás István (1906) közlése, Sáta, 1967. 36 Az istálló berendezésére 1. ZÓLYOMI József 1989. 164-167.; SELMECZI KOVÁCS Attila 1989. 794-799. 151