Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

B. Gál Edit: Gyöngyösi házak a szentendrei skanzenben

javára „kebeleztetett be". A telek szinte teljesen egyforma két részre oszlott. A telekkönyvi bejegyzés szerint ugyanis az 1632 hrsz. alatti 49 négyszögöl telken lakóház állt udvarral. Ugyanakkor az 1633 hrsz. alatti 47 négyszögölnyi telken szintén lakóház található udvarral. Ekkor (az 1880-as években) mindkét (!) épület a Híves utcában állt. A zárt beépítésű, U alaprajzú épület - hasonlóan a Vezekényi utcai polgárházhoz - a Gyöngyös határában lévő farkasmályi kőből épült. A ház tulajdonosai Az 1835. évi telekkönyv szerint Trencsényi Mihály lakott az épületben. 1846ban egy 120 forintos kötelezvény alapján zálogjogot jegyeztek be a gyöngyösi nyilvános közkórház javára. Trencsényi Mihály 1848-as nemzetőri összeírás szerint 45 éves családfő és földműves volt. 1854-55-ben tulajdonosként már Kardos Ferenc szőlőművest említik. Öröklés révén 1881-ben a már fent leírt Gubincsik Józsefhez és feleségéhez Kardos Máriához került. Az 1897. évi választói névjegyzék e helyrajzi számon özv. Gubincsik Józsefet tünteti fel. 1898-ban mindkét ingatlan vétel útján Kis Ferenc és felesége Gubincsik Mária tulajdona lett. Néhány hónappal később már Mészáros Ferenc és felesége Erdélyi Borbála a birtokos. 1907-ben a Mészáros Ferencet illető fele rész fele, vagyis az őt illető ingatlan Vá-ed része ajándékozás címén Mészáros Ferencné Király Mária nevére került bejegyzésre. 1925-ben Takács István vásárolta meg. Tőle gyermekeik, majd István nevű unokája örökölte. 1967-ben a telekkönyvi bejegyzés szerint az egész ingatlan 1/12 része Kiss Jánost, 1/12-ed része feleségét Besze Erzsébetet illette. Az ingatlan a Vezekényi utcai házzal azonos időben, 1968-ban került műemléki védettség alá. 15. kép. A Zalka Máté utca részlete a szanálás előtt. 135