Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

B. Gál Edit: Gyöngyösi házak a szentendrei skanzenben

Mint a térképrészlet is mutatja, az út vonala már kialakult, s állt az a gazdasági épület, amelyből a XIX. század elején Orczy József posztógyára, majd 1838ban a kórház létrejött. Az épület tehát az 1700-as évek legvégén, vagy az 1800-as évek elején épülhetett. A XIX. század közepéről származó térképek szerint, a területen már egy L alaprajzú épület állt, mögötte nagy kerttel. Ezt mutatja Gyöngyös első kataszteri felmérésének részlete, amely 1857 körül készült. A telekkönyv szerint az 1055 hrsz. alatt lévő ház az udvarral 196 négyszögöl, míg az 1056 hrsz. alatt lévő kert 138 négyszögöl volt. 2. kép. Balról az első, hosszan benyúló L alakú épület a Vezekényi u. 14. Az épület kibővítésére az 1800-as évek második felében kerülhetett sor. Egy 1890-ben készült térkép ugyanis a Fény utcában e telken már egy északról is beépített területet mutat. Ekkor az udvar északi végén egy oszlopos gazdasági épületet emeltek, amelynek oszlopközeit később befalazták, és ablakokkal lezárták. A tulajdonosok az így kialakult szoba-konyhás kis lakást az 1940-50-es években albérlőknek adták ki. Az utca vonalára épült L alakú lakóházat a Gyöngyösön általánosan használt, a farkasmályi kőbányában bányászott kőből emelték. Az épületet fennállása során többször átépítették, alaprajzi elrendezését megtoldották, helyiségeit átalakították, leválasztották, illetve kibővítették. 130