Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Batári Zsuzsanna: A filkeházi lakóház a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Észak-Magyarország tájegységében

rakva, alatta vót kemence, tetején vót a sparhet, nyáron ott főzött, télben meg ott főzött bent az elsőházban... "

œ Az épület első helyiségében - a konyhai középkemencével egy időben - a XX. század második felében már csikómasinát használtak. A konyha hátsó része felé 3 méter magas szabadkémény borult, amelynek oldalait vesszőből fonták. A konyhai tartógerendán és a falakon nyugvó, hasáb alakú, tölgyfa vázas dőlt kémény minden oldalát kívülről-belülről tapasztották. A kémény felső végét és a füstjáratot felülről ferdén tölgyfa deszkával borították. A szabadkémények széleskörű elterjedését a Zempléni-hegységben a XIX. századra tehetjük, bár első megjelenésük még korábbi időre, a XVIII. századra nyúlik vissza.

61 5. kép. Lakóház bontása: a falszerkezet, vesszővázas kémény, födém. Szabadtéri Néprajzi Múzeum Fotótára 34423. 1980. A Rózsa Ferenc utca 26. számú ház tüzelőberendezésének modernizálására vonatkozóan adatokkal a háztulajdonos már a bontás idejében sem tudott szolgálni,

62 így valószínűsíthető, hogy ez a változtatás 1920 előtt történhetett.

63 Mivel a 60 Interjú Csizmár Lászlónéval. 2005. Batári Zsuzsanna. 61 DÁM László 1995. 164. 62 A Hegyközben a váltás ideje a XIX-XX. század fordulójára tehető. PETERCSÁK Tivadar 1978.63. 63 BALASSA M. Iván 1987. 86. 124