Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Batári Zsuzsanna: A filkeházi lakóház a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Észak-Magyarország tájegységében

A fán kívül hangsúlyos a kőépítkezés is, amely szintén a XIX. századtól vált egyre jelentősebb alapanyagává a paraszti építészetnek:

4 a Börzsöny, Mátra és a Bükk hegységek déli oldalának falvaiban a kőművesmesterség több falu építészetének meghatározó tényezőjévé vált. A kőépítkezés sajátos formája a sziklába vájt, ún. barlanglakás, pincelakás is, amelynek alapanyaga szintén a kő. A tájegységbe vezető út mentén az első objektumok a barlanglakások lesznek. Ezek felépítése egyedi vállalkozás a magyar muzeológiában. Eddigi bemutatásuk a helyben megőrzött házakra korlátozódik, de rohamos pusztulásuk és az életmód-bemutatási lehetőségük miatt megjelenítésük a skanzen-típusú múzeumokban is fontossá vált.

5 Az építőanyagok közül a téglát kell megemlíteni, mivel a kisnemesi építészetben jellemzőnek számít térségünkben.

6 Az építészet vizsgálatánál fontos kitérni a tájegységben bemutatott tüzelőberendezésekre is. Az észak-magyarországi faluban a tüzelőberendezések széles skálája jelenik meg: a belülfűtős, kürtös kemence kémény nélküli lakóházban, a szabadkéményes konyhából fűtött boglyakemence, a konyhai mászókémény, a táblás kemence és a belülfűtős kabolás kemence is. Településkép A tájegység településképe a hegyvidéki területre jellemző patak menti,

7 völgyi, úti falu

8 lesz soros-utcás, szalagtelkes elrendezéssel.

9 A keskeny és hosszú telkek a patak egyik oldalán, egymás mellett helyezkednek el.

10 Filkeháza (Borsod-Abaúj-Zemplén megye), ahonnan a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Észak-Magyarország tájegységébe telepítettünk át egy lakóépületet, szintén patak menti útifalu. A szalagtelkek merőlegesen állnak a fő útra. A lakóház és a telek egyéb melléképületei a belső telken kapnak helyet, a csűrök többnyire a ház végében, arra merőlegesen állnak.

11 A leendő tájegységben a fő útra merőlegesen elhelyezkedő soros udvarokon állnak a lakóházak. A tájegységi út vége Y-alakban ágazik el, kialakítva egy olyan 4 BAKÓ Ferenc 1978. 61-62. 5 A tájegységben három barlanglakás rekonstrukciójára kerül sor Noszvaj és Szomolya településekről. 6 CSERI Miklós 1989. 272. 7 PETERCSÁK Tivadar 2001. 39. 8 A Hegyköz jellegzetes településképe a patakok völgyében, hegyek lábánál elterülő falvak esetében a soros, utcás elrendezés. PETERCSÁK Tivadar 1978. 58. 9 A Zempléni-hegységben általános elrendezés. DÁM László 1995. 157. 10 Általános a Zempléni-hegység területén is. DÁM László 1995. 157. 11 PETERCSÁK Tivadar 2001. 39. 116