Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Flórián Mária: Vágó Pál illusztrációi az „Osztrák–Magyar Monarchia Írásban és Képben” kötetiben

VÁGÓ Pál a lovak, az állatok „szakfestője" volt, az OMMIKban ő kapta a legtöbb állatkép-megrendelést. AXVni. századra hanyatlásnak indult magyar lótenyésztés megújítására, az állandó hadsereg lóállományának biztosítására létrehozott első állami mezőhegyesi, ménesbirtokon tenyésztették ki a paraszti lótartásban is kedvelt meleg vérű nonius fajtát.

30 Itt készült VÁGÓ Kis-Nonius

31 képe. Egy másik rajzán a kisbéri telivér ménes

32 látható. Kisbéren 1853-ban kezdték meg, a katonai ménest gyarapítandó, az angol telivérek tenyésztését. VÁGÓ az istállósort mutatja be a fásított kifutókkal. Az ötösfogatokat a mezővárosok kifejezetten parádéra tartották, VÁGÓ Pál jászsági ötlovas fogatán

33 viszont egy parasztcsalád utazik, a bakon, a kocsis mellett ülő idős parasztember útba igazítást kér a kocsi mellett álló szűrös férfitől. VÁGÓ kedves témája volt a címeres szarvú magyar marha is. A Mezőgazdaság és állattenyésztés

34 fejezet homlokrajzán gémeskút körül szürkegulya legelész, egy másik, Hazatérés a mezei munkáról

35 című homlokrajzon, dagonyázó konda hátterében, négyökrös szekerek sorjáznak. A Munkára menő aratók

36 négyökrös szekereken indulnak a határba. A címeres szarvú, hatalmas szürkemarha a Marhavásár a Ferencz-városban, a közvágóhídnál című képén is megjelenik:

37 a vágóhídi marhavásárokon a Balkán különböző nemzetiségű hajcsárjai szorgoskodtak az alföldi és erdélyi marha körül, ebben a forgatagban egy karambol kitörő hatalmas bikát igyekeznek megfékezni. Dunántúlon és Erdélyben tejééit és igavonó erejéért tartották a bivalyt. VÁGÓ Pál az erdélyi, Fogaras megyei Sárkány község szász lakóinak fával megrakott bivalyfogatát

38 örökítette meg. VÁGÓ a kifejezetten népéletképekbe is belecsempészett valamilyen állatot. A juhászokat a tanyán ellenőrző földesúr kétlovas bricskán

39 érkezik, a kocsis zsinóros libériában feszít a bakon, amíg a gatyás, csizmás, ködmönös juhászok beszámolnak a földesúrnak. Egy másik képen a „dobos-baktert", a kisbírót hallgató kalapos férfiak és fejkendős asszonyok mögött, szekér mellé kötve áll „a ló".

40 A csizmás, posztóruhás intéző, botjára támaszkodva, felügyeli a Szénahordásban

41 résztvevő, a kétökrös szekérre szénát hányó, vászonruhás parasztokat. 30 PALÁDI-KOVÁCS Attila 2001. 621. 31 Mo. I. 1888. 441. Mezőgazdaság és állattenyésztés fejezetéhez szövegközi kép. 32 Mo. IV. 1896. 501. Kisbér. Telivér kancza csikóval a Ritter-falucskában. Fiatal kanczák betanítása. Legelő ménes. 33 Mo. II. 1891. 139. Ötös fogat a Jászságban. 34 Mo. I. 1888.411. Gulya. 35 Mo. VI. 1900. 233. Hazatérés a mezei munkáról. 36 Mo. IV 1896. 263. Munkára menő aratók. 37 Mo. III. 1893. 485. Marhavásár a Ferencz-városban a közvágóhídnál. - LUKÁCS Béla 1893. 494. 38 Mo. VII. 401. Bivaly fogat. 39 Mo. IV 1896. 313. Földbirtokos a tanyán. 40 Mo. II. 1891. 137. Hirdetés dobszóval. 41 Mo. IV 1896. 305. Szénahordás. 96