Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Dobrossy István: Viselet darabok és alapanyagok a görög kereskedők XVIII. századi miskolci üzleteiben

Alábbiakban néhány áruösszeírásból, bolti leltárból és számlákból idézzük fel, hogy egy XVIII. századi görög kereskedő üzletéből milyen áruféleségeket vásárolhatott az akkori társadalmi elit képviselője. A többség ugyanis még piacról, vásárról szerezte be szükségleteit, vagy jobbára önellátó volt. Egy 1744. évi görög üzleti összeírásban a következő áruk találhatók: veres karmasin, középszerű karmasin. (A szín és a minőség mellett az értéket meghatározta a bőr nagysága, néha megadva, hogy milyen bőrből mit lehet előállítani, pl.: „alább való karmasin, a kibűl három pár tsizmánál több ki nem telik 6 mft 12 = 5 Rft 06 kr. ") A kordoványok között legjobb, s legnagyobb a Porassai kordovány (ez volt a legdrágább), többféle török kordovány, kikészített öreg bak bőr (párban), valamint kikészített öreg kecske és fiatal bak bőr (párban). A bőrök közül a festett tsizmának való szattyán, valamint csizmához való vörös és fehér bélések folytatják a sort. Az abaposztó mellett új áru a nyereg alá való Erdélyi sebesi pokrótz, a mind a két végérül gubás pokrótz, a csak egy felől gubás pokrótz és az Ungvári pokrótz. Megjelenik a későbbi étizedekben Miskolcon közkedvelt viseletté váló guba. A következő minőségekkel és formákkal találkozunk: rakott, vagy dupla legnagyobb guba, az előzőnél kisebb guba, közönséges öreg guba, ennél ismét kisebb guba. A pamut megjelölése: nyitrai vagy felfont pamut. A paplan mellett vásárolható paplanba való gyapot, a cselédnek való török bélés táblában van, de hasonlóan tábla az asszony embernek való török hasi bárány bélés. Most találkozunk először rókaprémmel, így: róka hát nyakosból, róka melly torkosból. Párban van a legnagyobb róka torok, amely lehet alább való és annál is alább való minőségű és nagyságú. De az asszony embernek van róka mály (melly,) torok nélkül is.

2 A XVIII. század elején, első felében ez volt a balkáni kereskedők által nyújtott árukínálat, amely a század második felében lényegesen kibővült a felső-ausztriai, sziléziai és lengyel, morva termékekkel. Az árukínálat (vagy a limitált áruk köre) összevethető az egyes boltok árukészletével, ami reálisabb képet ad a bolti vásárlási lehetőségekről. Miskolcon nem volt példa arra, hogy kereskedőüzleteket zártak volna be, s így zárolták volna a görögök árukészletét, mint ahogy az történt pl. Egerben Nikola Ádám kereskedő társasága kapcsán.

3 A tapolcai apátság Piac utcai épületében boltot bérlő Popovics Antal 1737-ben készített számlája azonban jól mutatja, hogy egy görög árendás mit tartott üzletében, másrészt mire volt szüksége, igénye ekkor egy városlakónak (aki egyben lehetett a bérbeadó gazda képviselője is). Nem a mennyiségeket és a vásárlási árakat mutatjuk be, mégcsak azt sem, hogy az egyes áruféleségekből hány alkalommal történt vásárlás, hanem csak az üzletben előforduló árukat soroljuk fel a számla alapján.

4 Lengyel gyolcs, 2 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/b. IV. Ш. 16. 3 Vö. BIHARI József 1956. 433^56. 4 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/b. XI. I. 7. 82