Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Petercsák Tivadar: A 60 éves Cs. Schwalm Edit köszöntése

rendezett be, kiállításokat szervezett, tudományos kutatómunkát folytatott, s emellett széleskörű ismeretterjesztő tevékenységet végzett, de jutott ideje és energiája a népi iparművészeti mozgalom segítésére, a hagyományok megújítására is. Schwalm Edit ízig-vérig muzeológus, nála senki nem ismeri jobban az egri múzeum és Heves megye néprajzi gyűjteményeit. Segítőkész kolléga, aki mindig örömmel vezeti be az ifjú munkatársakat a múzeum világába. Ma az ország különböző intézményeiben dolgozó néprajzosok egy része Edit „védőszárnyai" alatt és irányítása mellett szerzett múzeumi gyakorlatot Egerben, tanuljon akár Debrecenben, akár Budapesten. Számos sikeres kiállítást rendezett Magyarországon: Hatvan környékének népművészete (1971), Népi textilek (1975), Szőttesek, hímzések a Palócföldön (1976 Kapros Mártával és Fügedi Mártával), Magyar népviseletek és hímzések (1986-87), A Heves megyei palócok népművészete (1989) és külföldön: Heves megye népművészete (Szovjetunió, Csebokszán 1979), Magyar népviseletek és hímzések (Finnország, Németország 1987-1990), Hagyományos magyar népviseletek és textilek (Franciaország 1997), Heves megye népművészete (Szlovákia 2005). A tárlatokhoz katalógusok is megjelentek, amelyek közül kiemelendő a francia bemutatóhoz készült „Costumes et textiles traditionnels de Hongrie" (Chateau Chinon, 1997). О rendezte be a kisnánai Szlovák tájházat és a mikófalvi Göböly házat. Közreműködött olyan komplex kiállítások megvalósításában mint pl. Heves megye és Eger a XVIII-XIX. században (Eger, Megyeháza-Börtönépület). Schwalm Edit a néprajzi kutatómunkát szülőföldjén, a békési Sárrét falvaiban kezdte, és első publikációi az itteni népszokásokat dolgozzák fel. Heves megyei kutatásai főként a népi táplálkozás és a falusi társadalom, valamint a népművészet különböző ágait érintették. Részt vett a Visonta kutatásban és a palóc etnikai csoport komplex vizsgálatában. A négy kötetes monográfia egyik kiemelkedő tanulmánya A palócok táplálkozása ünnepeken és hétköznapokon с fejezet, de ez volt a témája az 1984-ben megvédett egyetemi doktori disszertációjának is. A lakodalmi kalácsok, a kenyérsütés, a gabonafélék szerepe a népi táplálkozásban vagy a nagyböjti ételek feldolgozása is jelzi a téma sokrétű megközelítését és bemutatását. A Palócok II. kötetében a summásokról írt fejezete mind a népi társadalom, mind a nagytájak közötti migráció szempontjából új eredményeket hoz. Cs. Schwalm Edit gazdag gyűjtési tapasztalatai, a múzeumi textil és viselet gyűjtemény imponáló ismeretanyaga birtokában kezdte meg az 1980-as években a hímzések, szőttesek és népviseletek kutatását, folyamatos publikálását. A szakkatalógusokra jellemző részletességgel mutatja be az Agria köteteiben az erdélyi és dunántúli régi stílusú hímzéseket, a kalotaszegi férfi viseleteket, az egri férfi viselet változását, valamint a csipke alkalmazását a Heves megyei női viseletekben. Feldolgozta a hímzés tanulásának módozatait, a házivászon felhasználásának alakulását, az egri szűrszabók, szűcsök és csizmadiák tevékenységét. Kolléganőnk aktív résztvevője, meghatározó személyisége volt a Tradíció és továbbélés с há6