Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

H. Szilasi Ágota: A raktár félhomályában. Kovács Mihály festménymásolatairól levelei és önéletírása tükrében

H. Szilasi Agota A RAKTÁR FÉLHOMÁLYÁBAN Kovács Mihály festménymásolatairól levelei és önéletírása tükrében A múlt művészeinek másolása a tradícióválasztás jellegzetes gesztusa. (Radnóti Sándor

1

) A másolás az egyik - és az újításnál összehasonlíthatatlanul sűrűbben előforduló - alapvető kulturális tevékenység, mert a „ tárgyakban reprodukciós erők rejlenek". (Henri Focillon-Georg Kubler-Radnóti Sándor

2

) Ma, amikor már több generáció nőtt fel a világ bármely táján lévő művészi remekek tökéletes reprodukcióit tartalmazó színes albumok ismeretében, vagy a technika legújabb vívmányai által az Internetről letölthetők és kinyomtathatók a bennünket érdeklő művész festményei, szobrai, rajzai stb., vagy sokaknak lehetővé vált a távolságok gyors áthidalása révén a művekkel való közvetlen megismerkedés, nehéz elképzelnünk, mit is jelentett hajdanán a művészet iránt vonzódó emberek számára a művekkel való közvetlen találkozás hiánya. Kovács Mihály művészetének indulásakor, a XIX. század első felében, Magyarországon komoly műértéket képviselő alkotás, mely a művészek és a közönség ízlését fejleszthette volna, igen kevés volt: a szerzetesek kolostoraiban, a főpapi rezidenciákon illetve a mágnások palotáiban voltak mélyen elrejtve. Az egyedüli hely, ahol találkozhattak velük, a templomok voltak. Az egy-két nyilvános gyűjtemény - pl. Fay János földesúr 1819-ben, valószínűleg eladási szándékkal megrendezett egri líceumbeli kiállítása,

3 Pyrker János László érsek majdan a Magyar Nemzeti Múzeumnak felajánlott, elsősorban itáliai műremekeket tartalmazó kollekciója 1828 és 1844 kö1 RADNÓTI Sándor 1995. 119. 2 RADNÓTI Sándor 1995. 106. 3

SZANA Tamás 1901.7. Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2006.