Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Matits Ferenc: Madarász Victor egy képének Heves megyei vonatkozásai

la teátrális felfogását követve reprezentatív igényeknek felelt meg és korlátlan népszerűségnek örvendett. Madarász Victor hasonlóan Jan Matejkohoz, a nagy lengyel történeti festőhöz, tudatosan dolgozta fel képein nemzete történelmének azon eseményeit, amelyek hazafias tettekre, patriotizmusra, az ország szabadságának kivívására mozgósítottak. Madarász jelentősége abban áll, hogy zseniálisan újszerű, egyéni hangvételű történeti kompozícióival nemcsak magyar kortársai számára tudott a hazaszeretettről, az igazságosságról tudati tartalmakat közölni, hanem azok általános emberi értékrendjüknél fogva visszhangra találtak Párizsban is és érvényben vannak jelenünkben is. Meggyőződésünk, hogy a Kuruc és labanc festmény fellelése nem csupán a Madarász életmű megítélésén változtatott, hanem hatással van XIX. századi történeti festészetünk értékrendjének újragondolására is. IRODALOM BÍRÓ Béla 1952 Waldmüller beadványa a magyar országgyűléshez 1847-ben, A Magyar Művészettörténeti Munkaközösség Évkönyve 1951. 123. Budapest. CSAPLÁROS István 1936 Theophil Gautier Madarász Viktor párizsi festményeiről, Magyar Művészet. 316. ERNST Lajos 1910 Magyar történelmi festészet. 54. Budapest. FLEISCHER Gyula 1935 Magyarok a bécsi Képzőművészeti Akadémián. 66. Budapest. KORHECZ PAPP Zsuzsanna 1998 Kuruc és labanc Madarász Viktor képének újrafelfedezése, Művészettörténeti Értesítő. 143. RADOCSAY Dénes 1941 Madarász Viktor. В udapest. RÉVÉSZ Emese 1998 Kuruc és Labanc - két testvér - Életrajz Erdély múltjából. Művészettörténeti Értesítő. 144-151. SZÉKELY Zoltán 1954 Madarász Viktor. 12-13. Budapest. 667