Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Batári Zsuzsanna: Húspótló ételek a nép táplálkozásában. A tőtike elkészítési és felhasználási módjai egy abaúji faluban

Találhatók még itt reformátusok is, akik szintén ugyanezeket az ételeket készítik, átvéve azt a katolikus lakosságtól. A töltelék kisebb különbségeket nem számítva hasonló a göncruszkaihoz: főtt tojás, nyers tojás, áztatott kenyér, szalonna, hús és különböző ételízesítők kerülnek bele. Szintén a görög katolikus eredetet bizonyítja BARTHA Elek számos görög katolikus húsvéti ételre vonatkozó példája: a hajdúdorogi töltött bárány, (amelyet a töltött tyúk váltott fel), a damóci töltött borjú, amely helyett manapság sertéshúst töltenek, vagy a nagydobosi töltött tyúk.

14 A kisütött töltelék - hétköznapokon Az ilyen formán sütött tölteléket Göncruszkán azonban nemcsak húsvétkor készítik, hanem más alkalmakkor is, máig kedvelt része a hétköznapi étrendnek. Ilyenkor, hús hiányában kenyérrel is eszik, ekkor azonban húspótló szerepe kerül előtérbe. A tőtike elkészítéséhez szükséges eszközök közül már említettük a három-, négyliteres lábast, a tepsiket és az elmúlt évtizedekben megjelenő őzgerincformát. A XX. század elején természetesen a tölteléket a belső, konyhai kemencében sütötték, majd a szabadkémények és a kemencék elrontása után az udvaron felépített téglakemencékben készítették el. A XX. század második felétől azonban már ezek a külső kemencék is kezdtek eltünedezni az udvarokról, így az egy utcában lakó asszonyok gyakran összeálltak húsvétkor, hogy négyen-öten megsüssék együtt a tölteléket. A kemence száját ehhez nem kellett betapasztani, de - csakúgy, mint kenyérsütéskor - a kemence hőfokát ellenőrizni kellett. Ezt ugyanúgy tették, mint kenyérsütéskor, szénvonóval meghúzgálták a kemence alját, és ha az szikrázott, megfelelő volt a hőmérséklet. A túl meleg kemencében a töltelék teteje hirtelen megéghetett, ezért ilyenkor kiengedték a meleget. Ezután mindenki betette a saját lábasát-tepsijét a kemencébe, amelyben egyébként hat-hét 3-4 kilogrammos kenyér fért el. Háromnegyed óráig sütötték az ételt, majd megdöngették a tepsi vagy lábas alját, hogy eldöntsék, jó-e már. Nagyon szerették az így készült tölteléket, mert - azon túl, hogy hamar megsült - a kemencében „összeértek az ízek", finom lett az étel aromája. 14 BARTHA Elek 1999. 102., 113. 63