Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Vadász István: A nonprofit szektor területi szerkezete Heves megyében

3. ábra. A nonprofit szervezetek településszám szerinti terjedése Heves megyében 1988-2000 között. lesz, egészen 1995-96-ig. A településállománybeli terjedés itt nyilvánvalóan valamilyen korlátba ütközött. Tehát a telítettséghez közeli állapotra utaló, a terjedési korlát erősödését jelző fejlődési szakasz innen kezdődik. Itt a terjedés korlátjai erőteljesebben érvényesülnek. A évenkénti település szám Gaus s-görbéhez hasonló eloszlása jól jelzi az innováció életciklusait. A fellendülést és a telítődést követő hanyatlás ugyanis csak egy átmeneti stagnálás után folytatódik, bár már csak szerény ütemben. Zavart, nem szabályos természetű innováció-terjedésnek vagyunk tehát szemtanúi. A nonprofit szervezetek terjedése az expanziós diffúzió jellegzetes formái szerint valósult meg. A folyamat részben a szomszédsági terjedés modellje szerint, a magterületekről centrifugálisan, tekintet nélkül a társadalmi vagy hatalmi függőségi viszonyokra terjedt. Ám ezzel párhuzamosan jelentkezett az expanziós diffúzió másik formája, az ún. hierarchikus diffúzió is. Ez a modell a szociálisan, kulturálisan és politikai-hatalmi befolyás szerint tagolt térség jellemzője. Ebben az esetben a terjedési folyamat iránya, gyorsasága és dózisa szerint hierachikusan tagolódik a térben. Itt a diffúzió a felső lépcsők felől fokozatosan éri el az alsókat. Ez e kettősség nagyon jól megfigyelhető a nonprofit szervezetek terjedésének kezdeti, 1990 végéig tartó időszakában Heves megyében. Azt látjuk ugyanis, hogy itt a folyamat inkább a városi centrumokra (Eger, Gyöngyös, Hatvan, Heves, Füzesabony), illetve Eger és Gyöngyös környezetére (Felsőtárkány, Mónosbél, 638