Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Bodó Sándor: A Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége és a túrócszentmártoni múzeum a XX. század elején

hogy azt társaságunk múzeumi gyűjteményeinek elhelyezésére átengedi használatba..."

16 A túrócszentmártoni Múzeumi tót társaság gyűjteményéről mind Mihalik József, aki ekkortájt a Kassai Múzeum igazgatója volt, mind Semayer Vilibáld (néprajzi területen országos felügyelő) igen elismerően nyilatkozott. Semayer egyenesen azt jegyezte meg, hogy meggyőződött a „ tótok gyűjtésének terjedelméről és tárgyakban való gazdagságáról. Mindkét tekintetben az egyébként teljesen rendezetlen múzeum igazán meglepett, miért is szükségesnek tartom, hogy a kassai tót néprajzi gyűjtemény mindenkori fejlesztésével megbízandó egyének elsősorban a túrócszentmártoni múzeumot tanulmányozzák. "

ll 1908 augusztusában Fejérpataky László, a könyvtári ügyek országos felügyelője tett jelentést az újonnan berendezett túrócszentmártoni múzeumról. Beszámolója sok részletre kiterjedt. A múzeum új épületét augusztus 4—6-a között tartott „múzeumi és Zsivena nőegyleti közgyűlés folyamán nyitották meg. " A közgyűlés jelentős változást hozott a múzeum életében, mert a „múzeum elhunyt elnökének, Kmef Andrásnak helyébe, kinek a tót múzeum igen sokat, mondhatni mindent köszönhet, új elnököt választottak Misik István szepesmegyei róm. kath. administrator személyében, kit Túrócz vármegyében alig ismernek, s akiről azt hallom, hogy főkép szláv nyelvészet és ethnographia iránt van érzéke. Az új elnök beköszöntője a magyarség körében határozottan jó benyomást tett, kiemelte, hogy tőle politizálást ne várjanak, erre őnem kapható, a tótság szellemi és kulturális érdekeit azonban tőle telhetőleg igyekszik előmozdítani. " „A közgyűlés egyik fő programpontja az új múzeumépület megnyitása volt. Az új épület... Harmincz Mihály budapesti építész tervei szerint épült. Az utca felől U alakot mutat rövid oldalszárnyakkal.... Kár, hogy az épületet nem helyezték kissé beljebb s nem csináltak elé egy kis előkertet." Az épület „homlokzatán ez a szó áll: Museum. A múzeum vezetősége először tót felírást alkalmazott, ezt azonban a vármegyei hatóság bevétette, s a mondott szóval helyettesíttette. " Fejérpataky az épületet jónak találta, szobái világosak, szabályosak, mind az emeleten, mind a földszinten körbej árhatóak. De máris zsúfolt az épület. A múzeum tárgyainak átvitele és felállítása részben régi, részben új szekrényekben nagy sietséggel történt, úgyhogy a mostani rend véglegesnek nem tekinthető. A kiállítás kapcsán gazdag természetrajzi, könyvtári, okirattári, numizmatikai anyagról számolt be a felügyelő, árvavármegyei „prehistorikus bronztárgyak"-TÓ\, s a „Zsivena nőegylet tulajdonát képező néprajzi hímzések és öltözetekről... régiségekről és főleg a pásztorélet néprajzi tárgyairól". „A gyűjtemények gazdagsága mutatja azt a lelkesedést, mellyel a tót nép az ügyet felkarolta, s ha ehhez a múzeum vezetősége részéről annyi tudás és kritika já16 MOL. К. 736. 21. doboz, 24. irat. 17 MOL. К. 736. 15. doboz, 134. irat. A múzeum történetével a szlovákiai források alapján foglalkozik RYBECKY Milan 1983. 76-135., 210-211. 629