Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Szvircsek Ferenc: A Nógrád megyei üzemszerű szénbányászat összegző történeti áttekintése (1848–1992)

Szvircsek Ferenc A NÓGRÁD MEGYEI ÜZEMSZERŰ SZÉNBÁNYÁSZAT ÖSSZEGZŐ TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE (1848-1992) Magyarország északi részén, a nógrádi barnaszén terület a Mátra északi, valamint a Cserhát északkeleti részéhez csatlakozik s belefoglalja észak-déli irányban Bátonyterenyétől (Nagybatonytol) Salgóbánya-Rónabányáig, illetve az Ipoly parti Litkéig terjedő területet. Kelet-nyugati irányban Nógrádsipektől Mátranovákig húzódó változatos felszínt öleli fel. Keleten a barnaszéntelep kifejlődési határát a megemelt pétervásári oligocén rétegek, nyugaton szintén az oligocén rétegek kiemelt rétegsora zárja le. Déli határát, a Romhány-Parádsasvár közötti mesterségesen megvont nyugat-keleti irányú vonal képezi. Északon, az Ipoly on átnyúlva - már Szlovákia területén - Nagykürtösig (Velky Krtis) terjed az említett szénterület. A táj felszíne is tükrözi a barnaszén terület geológiai és szerkezeti felépítését, mivel párhuzamos hegyvonulatok és völgyek teszik változatossá a térszínt, amit a Karancs, a Salgó, a Medves és a Cserhát hegység gazdag formakincse foglal keretbe. Magyarország északi részén, mintegy 20 millió évvel ezelőtt egy tengermedence terült el, mely fokozatosan elsekélyesedett és vize, a beömlő folyóktól kiédesedett. A mocsári-tavi környezetben buja erdővegetáció élt. A kidőlt fák és az egyéb elhalt növényzet anyaga az oxigénszegény vízben nem bomlott le, hanem szerves anyagban gazdag, korhadó iszap formájában halmozódott fel. Ez az iszap a későbbiekben, a rárakódott egyéb üledékek nyomása alatt évmilliók alatt szénné alakult, majd 18 millió évvel ezelőtt a mocsarakat ismét elöntötte a nyílt tenger, és a szénképződés feltételei megszűntek. Az alsó miocén korú nógrádi barnaszéntelepes összleten, a széntelep közvetlen feküjétől a felső telepet fedő, partközeli üledékekkel bezárt rétegcsoportot értjük, amelyben az alsó (III.), a középső (II.) és a felső (I.) széntelep képződött. A

III. széntelep édesvízi lápok, mocsarak növényeinek elszenesedéséből keletkezett, s általános elterjedése, vastagsága, minősége alapján a szénmedence főtelepe volt. Ebben a széntelepben indult meg a megyei szénbányászat az északi medencerészben, ahol a II. széntelep csak foltokban volt jelen. A középső medencerészben mind a három széntelep kifejlődött. A Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2006. 613