Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

B. Pap Györgyi: Eszterházy Károly egri püspök tűzrendészeti utasítása 1764-ből

В. Pap Györgyi ESZTERHÁZY KÁROLY EGRI PÜSPÖK TŰZRENDÉSZETI UTASÍTÁSA 1764-BŐL A XVIII. századi Egerben a püspökök és a káptalanok különös figyelemmel és körültekintéssel jártak el a tűzrendészettel kapcsolatos ügyekben, mivel fontos volt, hogy a város adottságait figyelembe véve - sok faház, szoros beépítettség a földesuraságok közös akarattal védjék meg a város, és a közösség javait. Eger püspök- és káptalan-földesurai magyarországi viszonylatban is élenjártak a tűzvédelmi gondoskodásban. Számos javaslattal éltek és intézkedéseket is hoztak ezen ügy érdekében, de a legátfogóbb tűzrendészed előírást gróf Eszterházy Károly alkotta meg. Eszterházy püspök már 1761-ben kiadott egy tűzrendészeti rendeletet előző székhelyén, Vácott is.

1 Az Egerben 1764-ben megjelent Puncta Regulationis Incendii,

2 ennek a szabályzatnak szinte, szóról szóra történt másolata. A rendelet fő gondolata az volt, hogy tűz esetén munkafelosztással könnyítsék meg az oltást. Legfőképpen a már bizonyos fokú szervezettséggel rendelkező céhekre és tagjaikra támaszkodva képzelte el a tűz megelőzésének és a tűz oltásának a folyamatát. Ezt egyfajta köteles tűzoltóságnak is tekinthetjük. A tűz megelőzését hangsúlyozottan fontosnak ítélte meg ez a rendelet, mivel tilalmi intézkedéseket is hozott a pipázásra, a tűzrakásra, a lövöldözésre, valamint a gabona tárolására vonatkozólag. A tűz oltásának gyors megkezdéséhez azonnal szükség volt vízre, ezért a punctum előírta, hogy a legtűzveszélyesebb időszakban minden háznál - attól az időponttól, amikor elolvadt a hó, késő őszig -, kádban vagy hordóban vizet kellett tartani. Ennek ellenőrzését a vásárbíró feladataként jelölte meg, akinek praktikus okokból adódóan ügyelnie kellett arra is, hogy az előkészített ún. kapitányvizek ne poshadjanak be és ne büdösödjenek meg városszerte. A vizek cseréjének idejét is beszabályozta ez a rendelet. A rendelkezés meghatározta azt is, hogy a város mely pontjain helyezzék el a kilenc darab, vízzel teli lajtos kocsit. Jól kitűnik ebből, hogy a külvárosok vé1 HML V-l/b/49 Fase. B. XXXIV. b. 101. (1761. április 13.) 2 HML V-l/a/23 6-13. (1764. január 2.) Az egri Dobó István Vármúzeum Evkönyve, 2006. 593