Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Löffler Erzsébet: Iparosok Eger közigazgatásában a XVIII. században

A külső tanács 24 tagú volt és a fontosabb ügyek elbírálásánál segítségére volt a szenátoroknak.

21 A nagytanács a céhpolgárság képviselője volt, a polgárság ellenőrző hatalmát gyakorolta a magisztrátus felett. Élén a szószóló (fürmender, vagy orator) állott, aki a polgárság kívánságait tolmácsolta a szenátus felé.

22 A város közigazgatásában találkozhatunk egy harmadik szervvel is, ez a már említett „generalis consessus" (ahogy akkor magyarul nevezték: építőszék, tulajdonképpen népgyűlés). Egy évben rendszerint egyszer, tisztújítás alkalmával hívták össze a város egész közösségét.

23 Szükség esetén, rendkívüli ügyekben azonban gyakrabban is. Rendkívüli népgyűlés volt például 1771-ben, mikor a generalis consessus döntött az urbárium mellőzéséről és a Fenesy-féle egyezmény fenntartásáról: „Azért minden jó, vagy rossz konzekvenciákat mindkét részről megfontolván egyes akarattal elvégeztetett, felkiáltatott, hogy igenis a transactio mellett kívánunk megmaradni, annak továbbá való megmaradása és confirmatioja végett Őexcellenciája (Eszterházy püspök) tett kegyelmes ajánlását köszönettel vévén."

24 A század közepétől az építőszéken a hóstyák lakói is részt vehettek, amint ezt 1748-ban Rottenstein Ferenc püspöki prefektus engedélyezte: „...mindazonáltal, mivel ugyan tsak ők is egy Bírótúl és Magistrátustúl függenek, 's köztök is jó jámbor, tökélletes és tsendességet Szerető Emberek vannak, a ' végre az választott Communitas Voxa után, nékikis az Bíró és Magistrátus választásában Szavok és Voxok hogy légyen, megengedtetik ..." A teljes lakosság részvétele miatt azonban egyre fokozódhatott a zűrzavar, mert Eszterházy püspök 1783-ban felszólította a tanácsot, hogy tegyen javaslatot a szavazás rendjének megtartására. A magisztrátus javaslata alapján a belső és külső tanács tagjain kívül minden fertályból 6-6 embert hívtak meg az építőszékre, akikhez a város plébánosa csatlakozott. Ettől kezdve mintegy százra zsugorodott azok száma, akik a generalis consessus résztvevői lehettek.

25 Eger közigazgatásában a XVIII. század elején megjelent egy sajátos intézmény, a fertálymestereké, akiket negyedmestereknek, tizedeseknek (decurio) is hívtak. Mind a fallal körülvett belváros, mind a külvárosok negyedekre, „Viertelekre" voltak osztva, melyek élén a fertálymesterek álltak. 1716-ban még csak 6 negyede volt a városnak, 1728-ban 7, 1758-ban 8, 1772-ben 9, 1775-ben 10, 1800-ban 11 és 1823-ban emelkedett a végleges 12-re a számuk.

26 A fertálymesterség eleinte tiszteletbeli funkció volt abban az értelemben, hogy javadalmazásuk természetbeni volt, később fizetéses intézmény. 1722-ben díjazásuk 21 BÉL Mátyás 1968. 66-67. 22 CSIZMADIA Andor 1962. 26-27. 23 BREZNAY Imre 1933.

1. 145. 24 HML EKML xn-2/d/44. 81. isz. A Fenesy-féle transactio. 25 BREZNAY Imre 1933.

1. 145-146. 26 BREZNAY Imre 1926. 131. 585