Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

B. Gál Edit: Adatok a régi gyöngyösi gimnázium építés- és oktatástörténetéből

В. Gál Edit ADATOK A RÉGI GYÖNGYÖSI GIMNÁZIUM ÉPÍTÉS- ÉS OKTATÁSTÖRTÉNETÉBŐL A Pátzay János Zeneiskola - az egykori jezsuita gimnázium -, a város szívében, a Szent Bertalan templom mögött található. Ez a terület a korai időktől kezdve Gyöngyös legforgalmasabb, legfrekventáltabb része volt. Más középkori városokhoz hasonlóan itt, a plébánia templom mögött építhették fel őseink az első iskolát, s itt emelték a XVIII. század közepén a város gimnáziumát. A XVII. században a jezsuita szerzetesből esztergomi érsekké lett Pázmány Péter vezetésével erélyesen indult meg a katolikus iskolaügy újjászervezése. A reformáció visszaszorításának hatásos eszközeként jezsuita gimnáziumok létesültek: 1612-ben Pozsonyban, 1613-ban Homonnán, 1627-ben Győrben, 1633-ban Komáromban, 1634-ben Szatmárban és Gyöngyösön, valamint 1636-ban Sopronban. Jóllehet az 1651-52-es tanévig az intézmény még nem tekinthető valódi nagygimnáziumnak, története mégis 370 évvel ezelőttre nyúlik vissza. A jezsuiták letelepedése a városban A gimnázium alapítását megelőző időszakból csak szórványos adataink vannak a gyöngyösi oktatásra vonatkozóan. A XVI. század első feléig 3 iskola működött a városban: a plébániai, a ferences kolostorban lévő fiú- valamint a Bánffy Dorottya által alapított és a beginák fenntartásában működő leányiskola. A XVII. században a város tanácsa szükségét érezte, hogy a településen középfokú iskolát létesítsen, ezért 1633. május 27-én közvetlen levéllel fordult Forró Györgyhöz, a jezsuiták osztrák-magyar tartományának rendfőnökéhez, amelyben - a törökök előzetes engedelmére hivatkozva - a helybeli iskola „elővitelére" jezsuita pátereket kért. Forró György 1634. október 2-án azt írta a város vezetőinek, hogy: „A Kelmétek földjén föltermett ifjaknak Isten szerint való nevelésére és tanítására egy tudós mestert rendeltem Kelmétek kezeibe, a mi magunk szerzetéből, ki Páter Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2006. 571