Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Berecz Mátyás: Eger városfalai

Kevesett tudunk a XVI. század második felétől kiépülő kőfal korai állapotáról. Itt is csak a gyakran pontatlan vedutákra, az egykorú szöveges leírásokra és néhány régészeti adatra hagyatkozhatunk. A XVIII. században viszont számos katonai és polgári célú felmérés készült az építményről. Ezek a fal késői állapotát rögzitik ugyan, de abból kiindulva, hogy a védmű nyomvonala a két évszázad során gyakor­latilag nem változott, a korai periódus rekonstrukciójához is felhasználhatók. Mivel a középkori város peremvonala a terepadottságokhoz igazodott, a fa­lak a várost övező magaslatok gerincén épültek meg, bástyáik pedig elsősorban a keresztező mélyebb völgybevágatok, vízmosások egyik vagy mindkét oldalán a magasban nyertek elhelyezést. 9 A bástyák első megépített formájukban - a veduták szerint - sokszögű olasz bástya-típusúak és egységesen fedetlenek vol­tak. A bástyák a város felé nyitottak voltak, hogy az ellenség, ha netalán egyiket­másikat elfoglalta volna, ne használhassa azt a város védőivel szemben. 10 A bástyák száma a vedutákon nem állapítható meg, mivel a különböző szer­ző más-más, igen eltérő számban ábrázolta e védműveket. A bástyákról a legpon­tosabb képet páter Házael 1753-ban készített térképe nyújtja. E szerint az észak­keleti falszakaszon 3, az északin 1, a délin 2, a nyugatin 8 (?), a délkeleti szaka­szon pedig 1 vagy 2 bástya állott, azaz összesen 15-16. 9 SUGÁR István 1969. 184. 10 SUGÁR István 1969. 180-181. 560 3. kép. Eger városfala és kapui 1753-ban (Rajz: B. Huszár Éva).

Next

/
Thumbnails
Contents