Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Berecz Mátyás: Eger városfalai

nek kétharmada a vár fenntartásának költségeit fedezi, a maradék egyharmad pedig a püpököt illeti. A palánk kiépítésével évszázadokra teljessé vált Eger településformájában a kétsejtűség: az erősen kiépített vár és mellette a kezdetlegesen kerített város. Bár ezt a települési, illetve erődítési módot Egerben a térszíni adottság indokolta - mégis abban a tényben, hogy ostrom esetén a vár megvédésének mindenekfeletti célja érdekében a várost zsákmányul dobták az ellenségnek, a magyar városi fejlődés eltorzulása, katonai síkra való áttétele mutatkozik meg.

7 A várost övező palánk, majd később kőfal feltűnően nagyobb térséget zárt körül, mint amely be volt építve. A bekerített városban a lakóházak mellett kertek, borospincék és gazdasági épületek is állottak. A fallal övezett város tehát távolról sem volt olyan tömör szerkezetű és beépítettségű, mint amilyennek általában a középkori városokat ismerjük a Dunánúlon, Felső Magyarországon, vagy Nyugat-Európában. Míg tehát egyes európai városokban a fejlődés újabb és újabb városfalgyűrű építését tette szükségessé a város lakott területe védelme érdekében, és a viszonylag szűk városi terület maximális kihasználása végett szűk utcák, kis telkek és többszintes beépítettség alakult ki, addig ezeknek Egerben nyoma sincs, és csak az 1700-as évek elején kezdett a XVI. sz. derekán körülkerített város szűknek bizonyulni.

8 Az 1552. évi nagy török ostrom során a palánk nem nyújtott számbavehető védelmet. Valószínű, hogy amikor a katonaság közvetlenül az ostrom előtt felgyújtotta a várost és a várba vonult, a palánk is zömében áldozatul esett a tűznek, illetve a török sereg harci tevékenységének. Az ostrom után a várost kerítő palánkmű teljessége sohasem állott helyre. A súlyosan megrongálódott vár helyreállítása és megerősítése már 1553-ban megkezdődött. A bécsi Udvari Kamara (Hofkammer) és a Haditanács (Wiener Hofkriegsrates) itáliai hadmérnököket küldött Egerbe, hogy a stratégialag rendkívül fontos erődítmény bástyás rendszerű átépítésére terveket dolgozzanak ki. Ekkor figyeltek fel a vár és város védelmi képességeinek szoros összefüggéseire. Ezért a vár megerősítése után a város és egyúttal a vár védelme érdekében szükségessé vált a várost kerítő palánkmű korszerűbb kőfallal való helyettesítése. Adatok híján nem tudjuk, hogy mikor kezdték a munkát, az azonban bizonyos, hogy 1583 tavaszáig a várost övező kőfal („Ringmauer") félig elkészült. 1596 után a falrendszer kiépítését, különösen a bástyákon a törökök tovább folytatták, de továbbra is maradtak megerősített palánkfalak. A törökök kiűzését, illetve a Rákócz-szabadságharcot követően a város védművei elvesztették hadi jelentőségüket. A XVIII. században a püspökség7 SUGÁR István 1969. 178. 8 SUGÁR István 1969. 179. 557