Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Bereznai Zsuzsanna: A népi táplálkozás hiedelmei a hajósi sváboknál

vákiai magyarok) kérésére kezdett ételt szentelni. Az emberek ilyenkor arra törekedtek, hogy minél többféle ételt, terményt vigyenek szenteltetni, hogy egészségesek, szerencsések legyenek. Kosarakban vitték a templomba a sonkát, a tojást, a fonott kalácsot, a bort, a babot, a kukoricát, a különféle aszalt gyümölcsöt. A húsvéti ételek között elmaradhatatlan volt a fonott kalács (Oschtrakulatscha). Hajóson a Mihály-nap utáni vasárnapra vágták le az első libákat, ez volt a Mihály-napi liba. A második libát pedig az Imre-napi búcsúra vágták le. A libáknak megnézték a mellcsontját - erről a következő téli időjárásra következtettek. Ha piros volt a csont, akkor azt tartották, hogy a tél olyan hideg lesz, hogy pirosra csípi az ember orrát. Ha fehér volt a mellcsont, akkor azt mondták, hogy sok hó lesz a télen. Adventban a hajósiak szerdán és pénteken böjtöltek: egy kis kenyeret ettek és vizet ittak hozzá. A XX. század első felében a hajósiak karácsonyfája galagonyaág vagy kökényág volt dióval, aszalt gyümölcsökkel feldíszítve. Ádám-Éva napján böjti ételeket fogyasztottak: reggelire tejet ettek tányérból (Mill and a Brot eassa), beletördelt kenyérrel, ebédre bablevest, mákos tésztát. Az éjféli misére várakozva pedig kilencféle ételt kellett enni - ezt mindig kihangsúlyozták: szőlőt, diót, almát, körtét, főtt vagy pattogatott kukoricát, sült tököt, kalácsot, aszalt meggyet, szilvát. Azt tartották, azért kellett kilencfélét enni, hogy a boszorkányok ne tudják megrontani az embert. A mákos csíkot a tyúkoknak is adták, hogy sokat tojjanak a következő évben. A sült tököt pedig azért ették, hogy ne kapjanak torokfájást vagy fogfájást. A karácsony szenteste asztalát nem szedték le másnap reggelig. A reggeli morzsát a csibéknek adták. Ez volt a baromfi számára az 'ijesztés' : die Henna soll ma d Schrecki gia (a tyúkoknak meg kell adni az 'ijesztést'). A karácsonyi abroszt, amivel éjszakára letakarták az asztalon hagyott ennivalót, az ünnep végén a morzsával együtt szépen összehajtogatták, s amikor az év folyamán az állat megbetegedett, akkor a Három Legfőbb Névvel (mit die Drai Hekschti Nama) ezt az abroszt hátrafelé végighúzták az állaton. Karácsony első napján a hajósiak nem főztek, nem volt szabad tüzet rakni sem a kemencébe, sem a tűzhelybe, mert akkor megégne a Jézuska. A karácsony előtti disznóvágásból származó ételeket fogyasztották ekkor: tepszikrumplit hurkával, kolbásszal, frissen sült húsokat, kocsonyát. Egyes családokban nem ettek ekkor baromfihúst, mert az szétkaparja a szerencsét. A módosabb családokban tyúkhúslevest főztek karácsony első napjára - noha főzhettek volna orj ale vest is a disznóvágási húsokból -, mert az volt igazán az ünnepi étel.

21 21 BEREZNAI Zsuzsanna 2004b. 309. 54