Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Hír János: A felsőtárkányi-medencében 2000–2005 között végzett őslénytani ásatások eredményeinek rövid vázlata

Prolagus oeningensis (KÖNIG, 125); Trogontherium minutum (VON MEYER, 1838); Spermophilinus bredai (VON MEYER, 1838); Blackia miocaenica MEIN, 1970; Muscardinus sp.; Myoglis meini BAUDELOT, 1965; Microdyromys complicatus DE BRUUN, 1966; Keramidomys sp.; Cricetodon n. sp.; Megacricetodon minor (LARTET, 1851); Megacricetodon germanicus AGUILAR, 1980; Democricetodon brevis (SCHAUB, 1925); Collimys n. sp.; Eumyarion médius (LARTET, 1851); Anomalomys gaudryi GAILLARD, 1900 A Felsőtárkány-Felnémet közötti szelvény két fauna-tartalmú színtje olyan elemeket is tartalmaz, melyek a Güdör-kert Felsőtárkány 3/2 faunájából már hiányoznak. Pl. a tudományra nézve új Cricetodon faj, mely a FF 2/3 faunában gyakori, a FF 2/7 szintben már csak egyetlen МЗ zápfog képviseli. A Megacricetodon minor, mely a Kárpát-medence eddig ismert középső miocén kisgerinces faunáiban szinte mindenütt megtalálható, az FF 2/7 szintben van az utolsó előfordulása. Hasonlóképpen itt az utolsó kárpát-medencei felbukkanása a Megacricetodon germanicus és a Democricetodon brevis fajoknak is. A Felsőtárkány 3/2 faunában domináns Collimys n. sp. itt is megtalálható, de részaránya jóval alacsonyabb. A Szurominé Korecz A és Nagyné Bodor E.

17 által elvégzett pollenvizsgálatok eredményei szerint a FF 2/3 lelőhely anyagában édesvizi és mocsári elemek nincsenek, de a FF 2/7 és a FT 3/2-ben már gyakoriak. Az idézett szerzők a FF 2/3 anyagából melegebb klímára következtettek, mint FF 2/7 és FT 3/2 esetében. Összefoglalás A Felsőtárkányi-medencében az utóbbi hat év során végzett intenziv őslénytani vizsgálatok eredményeként két szelvényből összesen négy új fauna és két kisebb leletegyüttes került elő. Ezek számos új információt szolgáltattak a Kárpátmedence középső miocén végi szárazulati faunafejlődéséről és a tudományra nézve új fajokat is szolgáltattak. A Felsőtárkány, Güdör-kert szelvényét tanulmányozó régi szerzők egyik része az innen származó ősmaradványokat szarmata korúnak tartotta, míg mások a pannonba helyezték ezeket. Az új gyűjtési kampány eredményeként gyűjtött faunák közül a Felsőtárkány-Felnémet közötti szelvény anyagai még biztosan a szarmatába és a neogén szárazulati faunakronológia MN 7/8 zónájába sorolhatók az ott még előforduló fajok alapján. A Felsőtárkány 3/2 fauna 17 SZUROMINÉ KORECZ Andrea-NAGYNÉ BODOR Elvira 2004. 25. 544