Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Domboróczki László: A füzesabony-gubakúti településtörténeti modell. Új eredmények a Tisza-vidéki középső neolitikum településtörténeti kutatása terén

ra bontani. Ehhez, a szuperpozíciók és a radiokarbon dátumok mellett, a leletanyag tételes elemzése, majd szeriációja adhat relatív kronológiai támpontokat. Az AVK-korszak kronológiai rendszerét ezért gödörkronológiára kell építeni.

11 A többnyire szeriáción alapuló gödörkronológia, amellett, hogy egy-egy lelőhely belső kronológiájának vázát képezi, alkalmas lelőhelyek közötti összehasonlításokra is. A továbbiakban ezért, ha pontosan akarunk fogalmazni, akkor nem általában véve lelőhelyekre, hanem egyedi gödrökre kell hivatkoznunk, és nem lelőhelyeket, hanem egyes gödrök konkrét leletegyütteseit kell egymáshoz viszonyítanunk. Ha több lelőhelyet is ilyen módon bontunk időbeli fázisokra, akkor az, végső soron, az AVK lelettipológiájának finomabb periodizációját is lehetővé teszi majd. Térségünkben is olyan kronológiai rendszer kimunkálására van tehát szükség, mint amilyet például Langweiler,

12 Bylany,

13 vagy újabban Strogen és Neckenmarkt

14 esetében már kidolgoztak. A gödörkronológia alkalmazásával lényegében azt használhatjuk ki, hogy minden egyes gödör egyedi, csak rá jellemző leletasszociációt tartalmaz, amely egyben datálja is őt. Az egymástól való időbeli távolságot a leletegyüttesek összetételének különbözősége mutatja. A leletegyüttesek összehasonlítását és sorrendbe állítását (azaz magát a szeriációt) numerikus algoritmusok segítségével számítógépeken végezhetjük el.

15 A radiokarbon adatokkal kombinálva, a szeriációból adódó relatív szekvencia abszolút dátumokra konvertálható, így az egyes leletegyüttesek konkrét értékeket nyerhetnek az időskálán. Ez a módszer persze nem kifejezetten csak az AVK-időszak településtörténeti kutatása szempontjából lehet nagy haszonnal kecsegtető, hanem a korai neolitikus Körös-kultúra és a késői neolitikus Tiszai-kultúra esetében is, hiszen a jelenlegi ismeretek szerint a településszerveződési szabályok mindkét korszakban hasonlóak voltak. így a gödörkronológia az egész neolitikumban az időmérés eszköze lehet és alkalmazása minden bizonnyal nagy előrelépést jelenthet a korszak települési viszonyainak megértése felé vezető úton. 11 DOMBORÓCZKI László 2003. 20.; DOMBORÓCZKI László 2004. 56. 12 LÜNING, Jens 1991.; STEHLI, Petar 1982. 13 PAVLÛ, Ivan-RULF, Jan-ZÁPOTOCKÁ, Marie 1986. 14 LENNEIS, Eva-LÜNING, Jens 2001. 15 HODSON, F. R.-KENDALL, D. G.-TAUTU, P. 1971. 480