Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Ujváry Zoltán: Egy tudós egri pap értekezése a proverbiumokról. Szvorényi József (1816–1892)

Folklór szempontból rendkívül fontosak azok a példák, amelyeket Szvorényi a hiedelmekkel, szokásokkal kapcsolatban említ. Bőséggel fordulnak elő hiedelmekkel összefüggő mondások. Akinek sok pénze van: Sokszor elmondta Kristóf imádságát. A szerencsefű, lakatfü, vérfű zárat nyit. Nagy szél kerekedett: akasztanak. Csuklik: emlegetik. Követ fújnak: ellene beszélnek. A béka kiolvassa a gyerek fogát. A kakuk megmondja, hány évig él az ember. A kuvik halált jósol. A szivárvány fölszívja az esőt, a folyók vizét. Aki italos: Iszik, mint a szivárvány. A hármas és a hetes számról: Háromszor iszik a magyar; Három a tánc; Hét tél, hét nyár választja meg a jó házasságot; Hetet hét országra szól. Akinek megcsendül a füle: jó hírt hall, akinek viszket a bal szeme: sírni fog. Ha csörög a szarka: vendég jön. A hiedelmekkel, szokásokkal kapcsolatos proverbiumok jelentését gyakran néprajzi adatokkal egészíti ki. Az Együtt fújják a követ mondásról írja, hogy a kígyók összedugják a szájukat, együvé fújják a párájukat, így jön létre a drágakő. Kevésbé ismert a férfi igézés. A nő három hajszálát a férfi saját küszöbe alá ássa, a nő mindenüvé követi. Az igézést kiegészíti a rontás magyarázatával. A rontás a legáltalánosabb babonák közé tartozik. Nemcsak emberek, állatok is megronthatok. Az ember a csizmájába tett rézpénzzel védekezhet a rontás ellen. A Kristóf imádságát a keresztúton kell elmondani. Addig nem lehet onnan elmozdulni, még ha nyolcökrös szekér jönne is, amíg Kristóf az elásott pénzre rá nem mutat. A leggyakrabban emlegetett mondás: Lassan készül, mint a lucaszéke. Szvorényi tömör leírást ad. Luca napján (december 13.) kis szék készítésébe kezdenek. A készítő naponként csinál rajta valamit. Karácsony böjtjére kell elkészíteni. A készítője az éjféli mise alatt ráül, megismeri a boszorkányokat, akik mindannyian az oltárnak hátat fordítanak. Az ólomöntés ugyanezen éjszakán történik. „A megolvasztott ólmot, rostán át, vízzel töltött sajtárba öntik, s az így hirtelen meghűlt folyadék különféle alakokat ábrázolván, ezekből jósolják ennek is, annak is, ki lesz majd a férje. " Szvorényi a mitikus lényekre is több példát említ. A Jár mint a garabonciás diák mondással kapcsolatban közli a hozzá fűződött hiedelemmondát. A garabonciás diák ördöggel cimboráló, ördöngös mesterséget folytató ember. Vihart támaszt, jégesőt idéz elő, a szivárványon le-fel járkál. A monda szerint tizenhárom iskolát végzett diák. „A nép régente úgy hitte s emlegette, hogy rendesen tizenkét iskola van, s a tizenharmadikba már csak azok mennek, kik a gonosz lélekkel akarnak cimborálni. Haragját egyedül édestejjel lehet kiengesztelni. " Több mondásban fordul elő a lidérc vagy ludvérc: Lidércei imád, hogy pénzt hozzon; Ludvérc is tudja, hova vigye a pénzét; Rossz lelkiismeret lidérccel álmodik. Szvorényi szerint a lidérc a kéményekben közlekedik és pénzt visz azokhoz, akik vele szövetkeztek. Más példa szerint álmukban keresi fel a pénzes embere468