Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)
Császi Irén: „Óvd a vésztől jószágunkat”. Szent Vendel Heves megyei kultusza
SZENT VENDEL KI PÁSZTOR VOLTÁL KÖNYÖRÖGJ AZ ÚR JÉZUSNÁL OLTALMADBAN VÉGY MAGUNKAT ÓVD A VÉSZTŐL JÓSZÁGUNKAT AZ ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÁLLÍTTATTA FARKAS ALAJOS ÉS NEJE GYURKÓ MÁRIA ÉS HÁROM GYERMEKE 1948 ÉVBEN Egerszalók Vendel kápolnája van a német telepítésű (1743), de régen elmagyarosodott Egerszalóknak (1805). Vendel napja régebben fogadalmi ünnepe is volt a falunak. 71 Körmenettel, zászlókkal, feszülettel vonultak a kápolnához a Vendel napi misére. Akkor hirdette ki az atya a következő hónapban házasságot kötő új párokat. Volt olyan év, amikor 20 menyasszonyt is kihirdetett. 72 1924-ben még a Vendel kápolna körül állhatott a Szent Vendel szobor. Erről kapunk hírt a Katholikus tudásúban megjelent Káplár Ágoston beiktatása Egerszalókon c. cikkből: „A magas vendégeket a szent Vendel szobornál lovasbandérium várta, s harangszó mellett vonult be a díszes menet a plébániára, honnan egyházi ruhában a hívek sorfala között a templomba mentek. " 73 Ma már nem áll Szent Vendel szobor a kápolna mellett. Szihalom Szent Vendel szobra Szihalom határában a mezőkövesdi-füzesabonyi országút mentén állt. A szobor ma már nem látható. Kotán Pál ajándékozta a falunak 1910-ben. Zombory Béla szihalmi alesperes-plébános Kotán Pált egyházuk jótevőjének nevezi, mivel már korábban misealapítványokkal több koronát áldozott ájtatos célokra. 74 A szobrot a híres szomolyai kőfaragó, Szalóki István faragta. Valószínű, hogy a háború során megsérült, így az 1950-es évek elején Lakatos Imre 71 BÁLINT Sándor 1998. 430. 72 Sinkó Józsefné Helli Margit, 1934. Egerszalók. 73 Katholikus tudósító 1924. 10. 135. 74 EFL 2756/1910, 1781/1906. 442