Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Császi Irén: „Óvd a vésztől jószágunkat”. Szent Vendel Heves megyei kultusza

egy litániát: Szent Vendel kérünk... ilyen szövegekkel. Az arra való Rózsafüzértagok, gondozták, mindig volt ott virág. Mikor jön a tavasz, két-három templomba járó asszony összefog, rendbe tartja, lemeszeli, kifesti. Szent Annái búcsúra mentünk, a Hányi kápolnához, jöttünk haza lobogóval, feszülettel megálltunk a Szent Vendel szobornál és imádkoztunk, hogy védjen meg. Voltak előimádkozók, előénekesek, ők vezették. "

61 „A kömlői Szent Vendelt az olvasós társulat festette ki, vagy négy éve, jól tart rajta a festék, azóta nem festettük ki"

62 Füzesabony Füzesabony határában, a régi budapesti műút mellett áll Vendel színezett kőszobra. Kezében pásztorbotot tart, oldalán pásztortáska és vizeskobak függ, s lábainál egy kutya és egy bárány fekszik. A plébániai levelek között nem található a szobor felállítására és felszentelésére vonatkozó kérelem. A helyi hagyomány szerint a szobor megáldása nem történt meg. Talán ezért is nevezik „Barta Vendelnek" a környékbeliek. Talapzatán a következő felírás olvasható: DICSÉRTESSÉK A JÉZUS KRISZTUS ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÉS SZENT VENDEL TISZTELETÉRE ÁLLÍTTATTÁK BARTA JÓZSEF ÉS NEJE KÓRÓDI MÁRIA AZ ISTEN DICSŐSÉGÉT HIRDETIK A MAGAS ÉGBOLTOZATOK 1922. Sarud Tiszanána felé a daruháti és a gazdasági legelőre vezető állathajtó út mellett áll Szent Vendel szobra. „A tehén és a borjúcsordát hajtották a két legelőre. "

63 A siroki terméskőből faragott, színesre festett szent pásztoröltözékben, imára összetett kezekkel, vállán tarisznyával, oldalán kulaccsal látható. Lábai mellett két oldalt bárány és kutya hever, lába előtt korona (?) van ábrázolva. A talapzatba sülylyesztett három márványtábla felirata: 61 Neufeld Józsefné Kömlő. 62 Török Sándorné Kömlő. 63 Potyók Imréné Gál Mária 1925. Sarud. 439