Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Császi Irén: „Óvd a vésztől jószágunkat”. Szent Vendel Heves megyei kultusza

lentette. Célkitűzése volt, hogy a vallási életet minél közelebb hozza a mindennapi élethez. Padányi Bíró Márton (1696-1763) veszprémi püspök volt a szent tiszteletének legnagyobb propagálója.

6 Az egri egyházmegyében Barkóczy Ferenc (1744-1761) egri püspök szorgalmazta tiszteletét. Füzesabony mellett Pusztaszikszón 1750-ben kápolnát építtetett.

7 Heves megye déli, alfölddel érintkező állattartó vidékein, a közeli Jászsággal határos területeken nagy számban emeltek szobrokat az állatpatrónus Szent Vendel tiszteletére. A Jászság egykori hatalmas juhászata és az egyház közvetítő szerepe magyarázza a Vendel kultusz gyakori emlékeit, erősíti meg kutatásaival Gulyás Éva Bálint Sándor véleményét.

8 A Vendel kultusz Heves megyében a XVIII. század közepétől indul, majd a XX. század elején teljesedik ki. Az 1750-es években épült Pusztaszikszó Vendel kápolnája, Gyöngyössolymoson 1751-ben állították az egyik oldalán Szent Vendelt, másikon Szűz Máriát ábrázoló képoszlopot, templomában oltárkép volt. Verpelét templomából XVIII. századi rokokó szobrát ismerjük, ugyanitt 1788-ban énekes szentmise alapítványt tettek, Nagyút faragott kőszobrát 1791-ben állították, Egerszalók kápolnáját 1805-ben építették. Egerszalókon, Aldebrőn a Vendel tisztelet meglétét a német bevándorlók hatásának tulajdoníthatjuk. A szent szobrait települések végén vagy a legelőre vezető út mentén (Kömlő, 1920. Füzesabony, 1922. Adács, 1900. Sarud, 1933. Hanyi-pusztai kápolna közelében, 1809. Tarnaörs 1908.), templomkertben, vagy templom közelében (Erk, 1948. Erdőtelek, 1907. Aldebrő, 1913. Zaránk, 1904.) állították fel. Nagyút templomát az 1950-es években Vendel nevére szentelték. Népi tisztelete már a XVIII. század második felében kezdett kibontakozni. Verpeléten Vendel tiszteletére 1788. januárjában énekes Misealapítványt tettek „Sz. Vendelinushoz, mint marha dög ellen való nagy Pátronusunkhoz fogadásunk szerént különös tisztelettel akarván lenni, azon nevezett Szentnek napján Isten dicsőségére énekes Misét, nem különben Kántorokon való négy Szombatokon négy kis Misét akarunk szolgáltatni és Szent Mise után azon Szenthez való Lytániát mondatni. "

9 Vendel napja dologtiltó nap és fogadalmi ünnep is, a tehén- és sertéstartó gazdák körében ekkor a jószágot nem fogták be. Váraszón e napon nem dolgoztak, templomba mentek, Vendel tiszteletére bemutatott misére. Azt tartják, hogy nagy dögvész pusztított a környéken és az Vendel napkor szűnt meg, ezért fogadták ünnepnek.

10 Vendel igen kedvelt keresztnév volt Egerszalókon, Sarudon, az állattenyésztésről nevezetes falvakban. 6 1763-ban megírta Vendel magyar nyelvű élettörténetét, kápolnát építtetett tiszteletére, az 1755-ös nagy marhavész idején körmenetet vezetett oda. GULYÁS Éva 1986. 43-56. 7 DERCSÉNYI Dezső-VOIT Pál 1969. 754. 8 GULYÁS Éva 1986. 43-56.; BÁLINT Sándor 1977. 384-392. 9 EFL Verpelét 1916. 10 SZABADFALVI József 1964. 8-33.; 1984. 184-193. 426